Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

Ki a faluba! - ?

nyilván nagyon fiatal költő, akitől máig nem olvastam többet két-három versnél. Néhány hangjából az az érzésem támad, hogy Erdélyből kellett elszármaznia.“ Fiatalságát nem mentségként, de mint „tiszta dalát“ és lázadozását meghatározó tényezőt említi. És e pá­lyaszakasz verseit nézve, talán abban is igaza van Szentimreinek, hogy József Attila „Nem osztályköltő. Az egész világ ellen szól a berzenkedése, amely őt kal­lódni engedi, mikor a szíve tele van kincsekkel, Cso­konaira emlékeztet ez a gazdag kedély s játékos há­­nyavetiségében Tamási Áronra hasonlít, de más, mint az egyik, s más, mint a másik. Kézenfogva jár a ter­mészettel; egy vele, mint a földből fakadó fűszál. S formáiban valami új népdal születik, mely túl az el­rontott, városivá mesterkedett népdalhangulatokon, őseire, a székely nótákra üt vissza.“ Példaként a Rin­­gatót idézi („Holott náddal ringat...“ — ott volt a kézirata a Kuncznak küldött József Attila-levélben már!). A költői egyéniség „szociális vonatkozásait“ és „nagy természetérzését“ emeli ki, végül pedig iroda­lomtörténeti előrelátással jövendöli meg József Attila tehetségének kibontakozását: „És látszik a lépte is, ahogy egyre szélesedő munkatér felé igyekszik, ahogy keresi a feladatokat, az eljövendő, nagy költőhöz méltó feladatokat. Ma még gyerek, de fog még oroszlánerővel ketrecet is rázni egész bizonyosan.“ Szentimrei e két cikkének folytatását egyrészt — természetesen — az Erdélyi Helikonban, másrészt az Erdélyi Fiatalokban, a romániai magyar főiskolások kolozsvári lapjában kell keresnünk. Abban a lapbaa amely már első — 1930. januári — számában megszó­laltatja József Attila ifjúkori barátját, Fábián Dánielt, a budapesti Bartha Miklós Társaság ügyvezető elnökét, s általa hirdeti meg: „A magyar szolidaritás tiszta lo­bogóját kell hordozni az erdélyi kisebbségi fiatalság­nak, de ez a lobogó álljon be az erdélyi népek közös szolidaritásába is.“53 (Ha e terminológia félreértésekre is adhatott okot, s nemegyszer valóban eszmei tisztá­zatlanságot takar, a gondolati lényeg — nemzeti és nemzetközi dialektikája — sem retrográdnak, sem et-35

Next