Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
A Helikon vállalása
A Helikon vállalása József Attilát először 1930 januárjában vállalja az Erdélyi Helikon — József Attila 1930-ban vállalja a Helikont. Az 1928-as, Kunczhoz írt levélbe foglalt üdvözlet nem valószínű, hogy Áprilynak mint a már kijelölt Helikon-szerkesztőnek szólna: április 25-én József Attila még aligha tudott az Erdélyi Helikon tervezett, május végi megindulásáról. Az 1930. június 16-i felajánlkozásnak („én mindkét lapotokba örömmel dolgoznék“) viszont nemcsak a Pásztortűzben van előzménye: ekkor már az Ellenzéktől a Helikonhoz átjött Kuncz Aladár is az új fórum zászlajára tűzte József Attila nevét. Ennek a jelét kell látnunk Szentimrei 1929 őszi recenziójában. Kuncz Aladár kiváló, tudatos szerkesztő volt 1929 augusztusától vette át a folyóiratot, Áprily Budapestre távozásakor, s mindjárt átfogó szervezésbe kezdett, hogy saját eszményei, elképzelései magas szinten válhassanak valóra az Erdélyi Helikonban. 1929. július 31-én így ír Babitsnak: „Az Erdélyi Helikon erdélyi s éppen ezért teljesebb mértékben egyetemes jellegű, mert mint kisebbségi irodalomnak a szócsöve kénytelen, már létfenntartó okból is, egyetemes távlatokat keresni. Nem tudom, volna-e az egész magyar irodalomban alkalmasabb más, mint Te, aki egy ilyen egyetemes magyar irodalmi szemléletnek a célkitűzéseit, az eszméit s ezeknek keretében a regionális tendenciák értelmét, európai jelentőségét kifejezni és leszögezni tudná. Azért fordulok Hozzád azzal a nagy kéréssel, hogy az első számokba írj egy ilyen természetű cikket, amely, amikor bizonyos tekintetben visszatekint az elmúlt esztendőre, egyben és legfőképpen programot ad, a jövőt felrajzolja, és a legfőbb problémákat megjelöli.“73 Szeptemberben, októberben, novemberben sűrűn követik egymást Kuncz levelei Babitsnak, sürgeti a programadó cikket, hisz a vállalt ügy fontosságában. „Valahogy úgy érzem, hogy éppen ebből a szerény erdélyi folyóiratból talán meg lehetne indítani 46