Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
A Korunk fórumán
utal, cikke utolsó kitételével rokonszenvét és bizalmát metaforizálja: „A »Nincsen apám se anyám« hirtelen felbukkant tiszta forrás, szabályozhatatlan vad víz, a meglepetések sorával és szilajságával.“ (Dsida Jenő a „vadvirágszagú beszéd“-re figyel fel!)-A József Attiláról szóló első Korunk-írás szerzője nemcsak a költőnek barátja, hanem Gaál Gábornak is közeli munkatársa: épp ebben az időben a folyóirat budapesti szerkesztője. Ehhez képest a kritika „elhelyezése“ az 1929. július—augusztusi lapszámban eléggé szerény — mindössze a tizennegyedik a Szemle-rovatban, „rőfre“ fele akkora terjedelmű, mint Gaál Gábor jegyzete (Megint a Ura katasztrófája), melyben ismét az „erdélyi gondolattal“ és az „erdélyi lélekkel“ hadakozik94, a Budapestre távozó Áprily egyik új versén példázva líra és ethosz viszonyát. Sorrend szerint a Nádass cikke fel sem fér a Korunk címlapjára, amely Kassák regényrészletét a második helyen, Fábry tanulmányát harmadikként, a Háy Gyuláét ötödikként, Illyés Gyula eszmefuttatását a Vallási újraéledésről hetedikként hirdeti — a főlaptestben. Messze vezető következtetéseket nem kell levonnunk ebből, tény viszont, hogy a Nincsen apám se anyám megjelenésekor a Korunk szerkesztője még mindig várakozási állásponton van. A már idézett 1930-as, József Attila-vonatkozású közlemények sem cáfolják e feltételezést; különösen az új budapesti Korunk-megbízott, Haraszti Sándor (már idézett) cikkei meggondolkoztatóak — még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy a Bartha Miklós Társaságról és a Ki a faluba! röpiratról van szó. A fordulatra 1930 végén kerül sor, s ez valószínűleg szintén a Bartha Miklós Társasággal függ össze. A fiatalok budapesti Ady-emlékünnepélye (1930. március 23.) után a Társaság gyakorlatilag felbomlott, november 1-én pedig megjelenik a nyilatkozat is a Népszavában a baloldaliak — Fábián Dániel, Simon Andor, Lakatos Péter Pál, József Attila, Kodolányi és néhány társuk — kilépéséről.95 József Attila megismerkedik a kommunista Szántó Judittal. Az 1931-es évet megkülönböztetett figyelem illeti József Attila világnézeti alakulásá-72