Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
A Korunk fórumán
a küzdelemnek, amely a proletariátus napi harcait a végcél érdekében irányítja. József Attila nehány versének hasznossága ilyen viszonylatban nem lehet problematikus.“ Problematikus viszont Gergely szerint minden, ami csak egyéni hangulat vagy akár burzsoábosszantó rikkantás. Egy helyen azonban átüt a szélsőségesen dogmatikus fogalmazáson az írói látás: „Az a virtuozitás, remek technikai készség — írja Gergely Sándor —, amely József sok versét olyan érdekessé, csillogóvá teszi, jogot ad a reményre, hogy ez a nagyon tehetséges költő, aki az utóbbi években jobbról balra és balról jobbra dülöngélt tanácstalankodva, most, mai új kötetével rálép az útra, amelyen fegyelemmel, felelősségérzettel és meglévő költői képességeivel hasznosat alkothat.“ A kritika utolsó bekezdése az irodalmi harcokra utal, közvetlenül, mintegy figyelmeztetve, felszólítva József Attilát, hogy maradjon hü az Egy költőre állásfoglalásához. Sőt azon is túl! Nyílt levélként hangzik a felszólítás: „József Attila! A Daladögök csak üvöltsenek, nem baj, ha pálmaházban üdülnek, nem ők a fontosak, hanem a rendszer, amely nekik pálmaházat teremt.“ (Ezt a szövegrészt a lap ritkított szedéssel közli!) Bizony még ez a mozgalmi szempontú József Attilaismertetés is meglehetősen hátra kerül a Korunk 1931 májusi Szemléjében (utolsó előttinek, kéthasábosan; a szemlevezetőt Fábry Zoltán jegyzi, német nyelven megjelent regényeket ismertet). Aligha Gergely Sándor miatt; tőle ugyanebben a számban novellát is közöl Gaál Gábor. És hogy mennyire kulcshelyzete van a recenzensnek, az előző, az áprilisi lapszám Disputarovata jelzi. Innen megtudhatjuk, hogy Gergely Sándornak a Baumgarten-díj jutalmazottairól szóló cikkére, annak egy mondatára Illyés Gyula válaszolt; most a szerkesztő Gergely viszontválaszának „elvi jellegű“ zárómondatait idézi, melyekben — a József Attiláról írt kritika esztétikai elveinek a szellemében — Illyést úgy aposztrofálja, mint akit állandó ingadozása „leláncolta az üzlet irodalma mellé“. Hogy mekkora mozgalmi befolyása volt Gergely Sándornak 1931-ben, arra 74