Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

A Korunk fórumán

a küzdelemnek, amely a proletariátus napi harcait a végcél érdekében irányítja. József Attila nehány ver­sének hasznossága ilyen viszonylatban nem lehet prob­lematikus.“ Problematikus viszont Gergely szerint minden, ami csak egyéni hangulat vagy akár burzsoá­­bosszantó rikkantás. Egy helyen azonban átüt a szél­sőségesen dogmatikus fogalmazáson az írói látás: „Az a virtuozitás, remek technikai készség — írja Gergely Sándor —, amely József sok versét olyan érdekessé, csillogóvá teszi, jogot ad a reményre, hogy ez a na­gyon tehetséges költő, aki az utóbbi években jobbról balra és balról jobbra dülöngélt tanácstalankodva, most, mai új kötetével rálép az útra, amelyen fegye­lemmel, felelősségérzettel és meglévő költői képessé­geivel hasznosat alkothat.“ A kritika utolsó bekezdése az irodalmi harcokra utal, közvetlenül, mintegy figyel­meztetve, felszólítva József Attilát, hogy maradjon hü az Egy költőre állásfoglalásához. Sőt azon is túl! Nyílt levélként hangzik a felszólítás: „József Attila! A Dala­­dögök csak üvöltsenek, nem baj, ha pálmaházban üdül­nek, nem ők a fontosak, hanem a rendszer, amely nekik pálmaházat teremt.“ (Ezt a szövegrészt a lap ritkított szedéssel közli!) Bizony még ez a mozgalmi szempontú József Attila­­ismertetés is meglehetősen hátra kerül a Korunk 1931 májusi Szemléjében (utolsó előttinek, kéthasábosan; a szemlevezetőt Fábry Zoltán jegyzi, német nyelven megjelent regényeket ismertet). Aligha Gergely Sándor miatt; tőle ugyanebben a számban novellát is közöl Gaál Gábor. És hogy mennyire kulcshelyzete van a recenzensnek, az előző, az áprilisi lapszám Disputa­rovata jelzi. Innen megtudhatjuk, hogy Gergely Sán­dornak a Baumgarten-díj jutalmazottairól szóló cikké­re, annak egy mondatára Illyés Gyula válaszolt; most a szerkesztő Gergely viszontválaszának „elvi jellegű“ zárómondatait idézi, melyekben — a József Attiláról írt kritika esztétikai elveinek a szellemében — Illyést úgy aposztrofálja, mint akit állandó ingadozása „lelán­­colta az üzlet irodalma mellé“. Hogy mekkora moz­galmi befolyása volt Gergely Sándornak 1931-ben, arra 74

Next