Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

A Korunk fórumán

jellemző József Attila szeptember 3-án Fábryhoz írt levele — a moszkvai magyar proletárírók platform­tervezetének megjelenése után; a költő védekezik, té­nyeket sorol Fábrynak (aki az Üt című pozsonyi lap szerkesztőjeként két folytatást közölt a platformterve­zetből, és aki a Korunk-vonalnak is fontos embere9®), s ezek között döntő érv: „Rólam azonban tudniok kellett legalább annyit, hogy támadásukkal nem illethetnek, ha máshonnan nem, hát a tőlük agyondicsért G. S. Korunkbeli cikkéből, hiszen az 6 tervezetük csak jú­niusban jelent meg.“ A platformtervezet, teljes címén: A magyar prole­tárirodalom platformtervezete — „Benyújtotta a Moszkvai Proletárírók Szövetsége (MAPP) Magyar cso­portjának megbízásából Barta Sándor, Hidas Antal, Illés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Matheika János és Zalka Máté. Alapjában jóváhagyta a Moszkvai Pro­letárírók Magyar csoportjának 1931. április 8-án meg­tartott taggyűlése“ — a moszkvai Sarló és Kalapács­ban, 1931 júniusában került közlésre. A magyarországi irodalommal foglalkozó részben olvasható a minden korábbinál kategorikusabb, kiátkozó ítélet József Atti­láról — a következő szövegösszefüggésben: „Háy Gyu­la, Kodolányi, Illyés Gyula a válságba jutott kispol­gári intelligencia írói, akik a proletariátussal időnként kacérkodnak. Egy másik része a szociálfasizmus (Kas­sák) és fasizmus (József Attila, Simon Andor) táborá­ban keresi a kivezető utat.“ A Haraszti cikkéből (Ma­gyar eszerek) megismert hang folytatódik itt, nyilván a Bartha Miklós Társaság és a Ki a faluba! röpirat ügye gyűrűzik tovább, Moszkváig. (E szomorú epizód teljes történetéhez tartozik, hogy a páratlanul durva, hamis besorolás nem maradt visszhangtalan a Sarló és Kalapácsban sem. A platform tervezet vitája során, az 1932 januári számban Gergely Sándor, Hidas Antal, Illés Béla és Lippay Zoltán cikke — Az ideológia tisz­taságáért, a művészi színvonalért — átfogalmazza a korábbi minősítést, Simon Andort hagyva a fasiszták között, akik „főleg parasztfogó frázisokkal“ az osztály­harc ellen szavalnak; József Attila, néhány tekintélyes 75

Next