Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
A Korunk fórumán
feküdtek a kezeinkben s ezért mi nem felejthetünk el téged soha / s most szólva rólad nem sírunk mint a tehetetlen árvák nem illene ez a te példaadó életedhez / te a szocializmus katonája voltál / te a munkások katonája voltál / dicséret neked derék testvérünk.“) Fél évszázad távlatából ítélve, eléggé áldatlan vállalkozás volt József Attila e Kassák-kritikája — talán a Babits elleni dühödt támadásoknál is kegyetlenebb, igaztalanabb; s ha nem is járt olyan negatív következményekkel József Attilára nézve, mint a Nyugat szerkesztőjének szóló, tovább fokozta a haladó irodalom szétforgácsoltságát, belső konfliktusait. József Attila állítólag ugyanúgy megbánta e cikkét, mint az Egy költőre sorait, Kassák azonban visszafizetett — a szerkesztőnek, Gaál Gábornak.101 Neki, Gaál Gábornak sosem bocsátotta meg a 35 vers apropójára a Korunkban megjelenteket, mint szerző végképp kimaradt a kolozsvári folyóiratból, és József Attila megértésének is csupán jó negyedszázad múltán adott hangot.102 Kassáktól, Kassák körétől függetlenül azonban a szektás türelmetlenség hangja újabb hasonló megnyilatkozásoknak nyitott teret. Szerencsére ezek már nem érintették — legalábbis a Korunkban — József Attila költészetét is. Éles hangú válaszban volt azért még része — Jeszenszky (Molnár) Erik Skolasztika vagy dialektika címmel utasította el József Attila érveit, amelyeket Kapitalista tervgazdaság vagy marxista elmélet? című cikkében fejtett ki, a Korunk Disputa-rovatában, 1932 szeptemberében. A költő elméleti vitázó kedvéről két másik cikke is hírt ad Gaál Gábor lapjában: májusban Totis Bélával száll vitába Természettudomány és marxizmus összefüggéseiről, a július—augusztusi számban Bertrand Russel Kína c. könyvét bírálja. Ez utóbbi érdekessége, hogy Freud művét (Totem és tabu) érvként idézi marxista társadalmi eszmefuttatásában. (A freudizmussal gyakran találkozott József Attila a Korunkban.) Az 1932-es év József Attila tartós bevonulását jelenti a Korunk-műhelybe — esztétikai vonatkozásban is. Ю