Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

A Korunk fórumán

meth Andor, Sárközi György, Simon Andor, Szabó Lőrinc, Zsolt Béla és még jó néhány, az irodalomtör­ténetben számon tartott szerző.) Az Invokáció — és a Hősökről beszélek — nem ma­gányos és nem előzménytelen a romániai magyar baloldali sajtóban. József Attilát — és Illyés Gyulát — ebben az időszakban annyira a magáénak érezte a Ko­lozsvár határán messze túlterjedő Korunk-tábor, hogy a mozgalommal kapcsolatot tartó újságokban is zász­lajára írta őket. E szellemi kisugárzás103 korai doku­mentuma a nagyváradi Szabad Szó 1932-ős két közle­ménye (mindkettő a József Attila-filológia számára is érdekes). A Bárdos László és (később a Brassói Lapok­nál feltűnő) Gábor István szerkesztésében megjelenő, újságformátumú „társadalmi és kulturális szemle“ 1932. február 25-i számában104 a Munkásokat közli (a kritikai kiadás szerint először 1932 januárjában jelent meg, a Szabadon című folyóiratban), a következő jegy­zet kíséretében: „József Attila, a magyarországi fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebb és legöntudato­­sabb tagja. József Attila versei, amelyek témájukban és hangjukban a kollektív élet szolidaritását hirdetik és keresik, ma a magyarországi baloldali napi és szép­­irodalmi sajtó hasábjain látnak napvilágot. József Atti­la versei és cikkei sűrűn fognak megjelenni a Szabad Szóban is.“ Ez a bejelentés közvetlen kapcsolatra utal, de azt, hogy miképpen jött létre, egyelőre nem tudjuk megválaszolni. Bárdos László ugyan említi (a nagy­váradi Naplóban, a költő nekrológjában), hogy látta József Attilát egy párizsi kisvendéglőben105, a leírás jellegéből következtetve azonban aligha lehet ezt talál­kozásnak tekinteni. Meggondolkoztatóbb, hogy a Sza­bad Szó szerzői közt 1932-ben (a második évfolyam­ban) ott találjuk Németh Andort, Turnowsky Sán­dort, Újvári Lászlót — a Korunk munkatársait; és hogy a lapban nagy keretes idézet olvasható Gaál Gábortól a líra zsákutcájáról, s Babits és a fiatal ma­gyar írók cím alatt beszámolnak a Baumgarten-díj­­ról... 84

Next