Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
A Korunk fórumán
a Külvárosi éj egyik példányán: „Gaál Gábornak szeretettel. József Attila. Budapest, 1932. október 19.“ És egy közvetett, de nem kevésbé hiteles dokumentum, Veres Péter „Kedves Elvtársam!“ megszólításéi levele József Attilához, .1934. február 8-ról, tehát a Korunk magyarországi kitiltása112 után keltezve: „Azért fordulok épen magához, mert gondolom éppúgy hiányzik magának is a Korunk mint nekem. Úgy is mint munkatársnak, úgy is mint olvasónak.“ Gaál Gábortól mindössze egy levelezőlap maradt az utókorra a József Attilának címzettek közül, ez azonban jóval több, mint alkalmi szerkesztői felszólítás. íme, az 1933. március 11-i sorok: „Kedves Kollegám, — ajánlott lev. lapon jelentkezem miután — régebben írt — egyszerű lev. lapjaimra nem reagált. Verseket, fordításokat, cikket kértem azokon s verseket, fordításokat, cikket kérek ezen is. Hozzátéve még hogy hajlandó volnék önnek négy-öt Korunk-számon keresztül megjelent verseit összegyűjtve külön lenyomatként, kötetben tehát, közép-minőségű papíron kiadni — honoráriumképpen akár ezer példányban is, ha a füzet nem több négy ívnél. — Kérem mielőbbi válaszát. Nagyon sokszor üdvözlöm Gaál Gábor.“ Különlenyomatként készült Korunk-füzetre nem került sor (mint ahogy például Illyés költeménye, a Hősökről beszélek megjelent), de 1933-ban József Attila versei és műfordításai sűrűn követik egymást a folyóiratban. Amikor másutt — például a Társadalmi Szemlében — folytatódnak a sértő vagy értetlen bírálatok, itt (már 1932-ben is) érvényes az Illyés Gyula adta jellemzés: „József Attila szinte lélegzeni járt a Korunk légkörébe.“113 És nem akármit hozott — azaz küldött: az 1933. áprilisi számban leközölt Cseh költők (Petr Bezruc: A bányász, Jiri Wolker: Arc az üveg mögött, Josef Hora: Szivem testvére, az idő, Jaroslav Bedhar: Molodecsnó), a júniusban megjelent ó-dán népballadafordítás, a Tidmann úr után (Engels német fordítása alapján), a július—augusztusi kettős számra megérkeznek az eredeti versek: az Elégia, az Óda (A város peremén), az Egy kisgyerek sír, a szeptemberire A tőkések 88