Kántor Lajos - Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom 1944-1970 (Bukarest, 1973)
Irodalmi publicisztika, irodalomkritika, irodalomtörténetírás
gyár vonatkozásait. Hasonló szándék vezette a prózaíró Sadoveanu életművének felmérésekor is. A már említett Engel Károly, Dávid Gyula és mellettük Faragó József és mások tanulmányai, ha még nem is egy átfogó tudományos terv keretében, a magyar—román kapcsolattörténet korszerű kutatásának lehetőségeit villantják fel, Petőfi, Arany János, Mikszáth, Ady, Móricz Zsigmond, József Attila román irodalomtörténeti párhuzamainak, kapcsolatainak jelzésével. E tanulmányok egyike-másika a román népköltészet hatása s a XIX. és XX. századi román irodalom számos kiemelkedő alkotójának teljesebb megismerése szempontjából is jelentős; példaként említhetjük St. O. Iosif, George Cosbuc, loan Slavici, Iosif Vulcan, Liviu Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Emil Isac, Octavian Goga verseit, prózai munkáit vagy műfordításait. (Sajnos, a kortárs irodalomra vonatkozó, hasonló jellegű összehasonlító tanulmányokra nem hivatkozhatunk, így a romániai magyar irodaiam sajátos vonásait e tekintetben legfeljebb néhány utalással jelezhetjük irodalomtörténeti összefoglalásunkban.) A XX. század, illetve a romániai magyar irodalom tárgykörébe tartozó jelentősebb irodalomtörténeti munkák szerzői többnyire kritikusként ismertek elsősorban (kivétel a Kováts József-monográfia írója, Kicsi Antal, a Bolyai-hagyaték mellett főképp Kovács Györgyöt tanulmányozó Abafáy Gusztáv, vagy az Erdélyi Helikonnal és Kós Károllyal foglalkozó Varró János), az ő munkásságuk, önálló irodalomtörténeti szaktanulmányaik, könyveik itt történő tárgyalása (illetve a visszalapozás a kritika-fejezetbe) tenné valóssá az összképet. Ugyancsak itt kell szólnunk a rokontudományok olyan jelentős művelőiről, mint a nyelvész Szabó T. Attila, aki a folklorista Faragó Józseffel, úttörő komparatista folklór tanulmányok szerzőjével együtt a Kriza-életmű tudományos feldolgozásában jelentős részt vállalt, s a virágénekekről meg a magyar balladakutatásról közölt igényes tanulmányt; szólnunk kellene a Szabédi László egyetemi munkájának folytatására vállalkozó Szabó Zoltán stílustörténeti ta-Kapcsolattörténeti kutatások 69