Kőváry László: Tájképek utazási rajzokban - Téka (Bukarest, 1984)
Névjegyzék
Geese Dániel (1768 —1824) — orvos, alapítványtevő, 1817 és 1823 között Marosvásárhely főorvosa. Vagyonából „emberszereteti intézményt“ alapított, azaz olyan jótékony és közhasznú célokra kívánta fordíttatni, amelyekből Marosvásárhely és környéke részesülhessen. Gyulai Lajos (1800—1869) — reformkori művelődéspolitikus, utazó és naplóíró. Héczey Pál (1789—1840 u.) — szilágysági gazdálkodó birtokos. Bessenyei György mellett neki köszönhetjük az első Pope-fordításokat. Károlyi György, gr. (1802—1877) — reformkori haladó erdélyi politikus. Keserű Mózes (1801—1874) — gyulafehérvári apátkanonok, majd püspök. A 40-es években a kolozsvári királyi líceum igazgatója volt. Csillagászati és meteorológiai cikkeit hazai és külföldi lapok közölték. Az 1848—49-es haladó állásfoglalásáért zaklatásoknak volt kitéve. Knöpler Vilmos, dr. (1815—1882) — orvos, Hunyad megye, majd 1850-től a Székelyföld főorvosa. Kovács Miklós (1769—1852) — katolikus püspök, Rormányszéki tanácsos, a katolikus iskolák főigazgatója Erdélyben. Jelentős alapítványokat tett, többek között a leendő Erdélyi Múzeum-Egyletre. Kurz, Anton (1799 —1849) — újságíró, honvéd őrnagy, Bem szárnysegéde. A segesvári csatában, Petőfivel egyidőben halt hősi halált. Laborfalvi Róza (1817—1886) — színművésznő. 1833-tól visszavonulásáig (1858) számos emlékezetes alakítás fűződött nevéhez. 1848-ban Jókai Mór felesége lett. Lázár János, gr. (1703—1772) — író, politikus, korának népszerű költője. Erdélyi Janus Pannoniusnak tartották latin nyelven írott verseiért. Egyik legelső Voltaire-fordítónk volt. Maior (Major), Grigorie (1715—1785) — görög katolikus püspök. Mátyus István (1752—1802) — orvos, Marosszék főorvosa. Könyvtárát, nyomdáját és házát a marosvásárhelyi kollégiumra hagyta. Foglalkozott a mai értelemben vett testedzéssel is. 246