Kováts József: Emberek útra kelnek. Regény. Elbeszélések (Bukarest, 1970)
Kicsi Antal: Egy csaknem elfelejtett író
szólva pedig külön kiemeli, hogy a költemény a „világgazdasági pangás idején, a társadalmi lehangoltság tetőfokán jelszóvá" válik. A kortársak emlékezetében fáradt vagy cinikus mosollyal megjelenő fiatalember ekkor már határozottan szemben áll a fasiszta demagógiával. Pécsen maradt barátjának küldött levelében írja: „Remélem, Pécsen Hitler-ellenes hangulat van. Ha nincs, ez szomorú. .. Szeretnék ott lenni én is, hogy egy-két szót szóljak."16 Humanizmusától idegen minden nemzeti gyűlölködés. De nemcsak propagálja a román nép és az együttélő nemzetiségek közti megértést, hanem személyesen is közeledni igyekszik a Kolozsváron élő román művészekhez. így lesz barátja többek közt Octavian $ireagunak, az ugyancsak akkor induló fiatal költőnek. S amikor 1935 januárjában megjelenik az Octavian $ireagu szerkesztette Noua Liiica Aideleaná cimű antológia (amelynek huszonöt költője között Mihai Beniuc is feltűnik), Kováts József szép ismertetőt ír róla a Pásztortűzben.17 Őszinte örömmel üdvözli Kibédi Sándor első, teljesnek hitt Eminescu-fordításkötetét. A román és magyar kultúra szép ölelkezése láttán még a fordítások gyöngeségeit is megbocsátja, s lelkes szavakkal méltatja a román nép párját ritkító költőjének nagyságát. „Eminescu a román nyelv legnagyobb művésze — írja cikkében —, aki Byron és Puskin magaslatán mozog. Ugyanazt jelenti a románságnak, mint nekünk Arany János, a franciáknak Corneille, az angoloknak Shakespeare, az olaszoknak Dante. Olyan mélyről indultak el a gondolatai, hogy a szavak arannyá váltak, amikor kimondta őket. Ö tanított meg arra, hogy a román nyelv szép, és érdemes megtanulni románul.“18 Világnézetének fokozatos balra tolódásával egyidőben kapcsolatot keres és talál a Korunkkal. A harmincas évek közepén már egyre gyakrabban jelennek meg 16 Kováts József levele Kolozsvári Grandpierre Emilhez. Kolozsvár, 1933. X. 4. 17 Kováts József: Legújabb erdélyi román líra. Pásztortűz, 1935. 8. sz. 184—185. 18 Kováts József: A magyar Eminescu. Ellenzék, 1934, december 2. 16