László Ferenc (szerk.): Bartók-dolgozatok (Bukarest, 1974)
Kivonatok
Kivonatok 243 nyilvánvalóvá vált az ötfokúság megkülönböztetett jelentősége a magyar népzenében.' Legelső tudományos közleményében székely népballadákat jelentetett meg. A tudományos szempontok alapján rendszerezett magyar népdalkiadványok sorát a Kodály Zoltánnal közösen összeállított Erdélyi magyarság. Népdalok című kötettel nyitotta meg. Következő művében, A magyar népdal című könyvében rámutatott az erdélyi magyar népdalok sajátos jellemvonásaira is. Az Erdélyben gyűjtött népdalok a zeneszerző munkásságában is nyomot hagytak. A szerző Bartók erdélyi népzenekutatásának előzményeit és a Bartók utáni népzenekutatás eredményeit is ismerteti. SZENIK ILONA KUTATÁS ÉS MÓDSZER A szerző a népzenekutatás elméleti eredményeinek és a rendezés módszerének állandó egymásra hatásban megnyilvánuló egységét vizsgálja Bartók román népzenekutatásában és a jelenlegi népzenekutatásban. Bartók rendezési módszerét tekinti át, majd rátér azokra a megjegyzéseire, amelyek tanúsítják, hogy a variánsok kérdésének különös figyelmet szentelt. Ismerteti azokat az új megállapításokat, amelyek előkészítették a tipológiai módszer kialakulását a román népzenekutatásban, különös tekintettel a modális jellegzetességekre és zárlatféleségekre; az előkészítő szakasz egyik jelentős újítása a dallamok relatív transzpozíciója (d1, é1 és más finálisok használata). A szerző felveti a kutatás jelenlegi szakaszának legfontosabb kérdéseit, amelyekre csak a tipológiai rendszerezés adhat választ. IOSIF HERTHA „BIHARI HÓRAK" A dolgozat ismerteti Bartók bihari gyűjtésének előzményeit, a gyűjtőmunka szakaszait, a gyűjtemény megjelenésének a történetét és visszhangját. A bihari kötet jelentőségét a szerző a következőkben határozza meg: 1. Bartók első nyomtatott tudományos gyűjteménye és az egyetlen, amit Romániában adtak ki. 2. Ez az első eset Romániában egy elhatárolt terület népzenéjének monografikus igénnyel való feldolgozására; az első kísérlet egy román „népzenei dialektus“ elhatárolására. 3. Első eset a román népzene tudományos dallamrendszerezői módszer szerinti osztályozására. 4. Mindmáig ez a leggazdagabb gépi eszközzel felvett népzenei gyűjtemény, mely Romániában megjelent. Szerző a kötet részletes ismertetése mellett felsorolja Bartóknak és román zeneszerzőknek azokat a műveit is, amelyek téma-anyaga ebből a gyűjteményből merít. TRAIAN MIRZA HELYESBÍTÉSEK NÉHÁNY BIHARI HELYSÉGGEL KAPCSOLATBAN, AHOL BARTÓK ROMAN NÉPZENÉT GYŰJTÖTT A szerző helységnév-táblázatokba bekerült tévedéseket helyesbít: bizonyítja, hogy a Ginta— Rohanj összetett helységnévnek a táblázatban csak egyszer kell szerepelnie (nem kétszer, Ginta és Rohani alatt is, mint T. Alexandrunál); bizonyítja, hogy Tigáne$ti de Cri$ helységben (mely Carpitella, Alexandra és a Rumanian Folk Music I. és II. kötetének a táblázatában is szerepel) Bartók nem gyűjtött román népzenét.