Lisztóczky László: Vonások Dsida Jenő portréjához. Tanulmányok és dokumentumok (Bukarest, 2005)
"Csonkán is rege-kincs a Tiéd"
cselédke."16 Ez a vélemény csupán annyit változott 1931 óta, amennyit József Attila költészete is a két időpont között. Barátságuk a rendelkezésünkre álló adatok szerint három évvel az idézett recenzió megszületése előtt kezdődött. Dsida Jenő a Pásztortűz 1928. január 29-i számában közölt először József Attila-verseket.17 Hatékony együttműködésüket dokumentálja az az Igaz Szóban megjelent levél, amelyet József Attila Hódmezővásárhelyről írt Dsida Jenőnek 1930. június 16-án. Személyes találkozásukra hivatkozva tizennégy verset mellékelt soraihoz, hogy a címzett helyezze el őket az Erdélyi Helikonban vagy a Pásztortűzben. Megható a levélnek az a részlete, amelyben egy erdélyi utazás terveit szövögeti: „Igazán fáj a szívem, hogy Bécset és Párizst, bár újságot árulván, megjárhattam, de fajtám távolabbi rétjei felé út még nem adatik."18 Dsida Jenő a Pásztortűz 1930. június 29-i számában válaszolt a levélre: „Hálásan köszönjük a beküldött kéziratokat. Nagy örömünkre szolgál, hogy az új magyar költészet egyik legtehetségesebb, fiatal beérkezettje munkatársaink sorába szegődik."19 A folyóiratnak ugyanebben a számában jelent meg József Attila Nyár című verse is. Később mind a Pásztortűz, mind az Erdélyi Helikon hasábjain újabb József Attila-versek láttak napvilágot. Folytathatnánk még a két költő barátságáról szóló fejtegetést, de az elmondottak is meggyőzően szemléltetik kapcsolatuk intenzitását. Okkal illesztették egymás mellé a nevüket az 1940- es évek elején. E hagyomány megszakadt 1945 fordulója után, amikor a történelem kereke József Attilát a magasba emelte, Dsida Jenőt pedig a mélybe vetette. Az 1989-ben bekövetkezett újabb fordulat minden korábbinál nagyobb esélyt ad arra, hogy az a folyton mozgó kerék most úgy emelje a magasba Dsida Jenőt, hogy József Attila se süllyedjen alá a mélybe, s hogy emlékezetünkben újra és immár visszavonhatatlanul egybefonódhasson a nevük. Példázva azt is, hogy létezik az esztétikai dimenziónak olyan magaslata, ahol a politikai és az ideológiai szempontok és következtetések mindenestül értelmüket és érvényüket vesztik. 126