Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig (Bukarest, 1979)

Mezei József: Az adott világ varázsainak mérnöke

Holott Korunk-beli találkozásukon innen és túl, ha a József Attilát egy évvel korábban, éppen a baloldali sajtóban ért támadások szektás érveire gondolunk, azok akárha Mo­­holy-Nagy ellen fogalmazódtak volna. És eb­ben az összefüggésben új'albb láncszem a köz­ismert tény, hogy a Korunk cikkekben és versközlésekkel támogatta a magyar baloldali sajtótól támadott József Attilát. József Attila és Moholy-Nagy László po­litikai pártállása nyilvánvalóan különbözött; hogy eszmerendszereik mégis találkoztak, az, úgy hisszük, ismét csak hitelesíti feltevésün­ket, mely szerint a konstruktivista eszmék felmerülésében és kiérlelésében a századelő Középkelet-Európáját átható forradalmas szellem el nem hanyagolható szerepet ját­szott. Gaál Gábor ennek a forradalmi szel­lemnek a hűséges örököseként szerkesztette a Korunkat oly tág látókörrel, amely kiter­jedt József Attila mellett Moholy-Nagy mun­kásságára is. Nem vonunk le semmit Gaál Gábor sze­mélyes érdemeiből, amikor utalni kívánunk arra, hogy a kolozsvári, romániai közszellem kötetlenebb mozgásteret biztosított számára, és ezzel a lehetőséggel, tudjuk, nemcsak Mo­holy-Nagy tekintetében élt a szerkesztő. A sors kegyetlen iróniája, hogy Moholy-Nagy Lászlót, amikor már chicagói iskoláját, az új Bauhaust sikerült vágányra tennie és talán már szakíthatott volna időt a Korunk szá­mára, épp a magyar hatóságok fosztották 40

Next