Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig (Bukarest, 1979)
Mezei József: Az adott világ varázsainak mérnöke
Holott Korunk-beli találkozásukon innen és túl, ha a József Attilát egy évvel korábban, éppen a baloldali sajtóban ért támadások szektás érveire gondolunk, azok akárha Moholy-Nagy ellen fogalmazódtak volna. És ebben az összefüggésben új'albb láncszem a közismert tény, hogy a Korunk cikkekben és versközlésekkel támogatta a magyar baloldali sajtótól támadott József Attilát. József Attila és Moholy-Nagy László politikai pártállása nyilvánvalóan különbözött; hogy eszmerendszereik mégis találkoztak, az, úgy hisszük, ismét csak hitelesíti feltevésünket, mely szerint a konstruktivista eszmék felmerülésében és kiérlelésében a századelő Középkelet-Európáját átható forradalmas szellem el nem hanyagolható szerepet játszott. Gaál Gábor ennek a forradalmi szellemnek a hűséges örököseként szerkesztette a Korunkat oly tág látókörrel, amely kiterjedt József Attila mellett Moholy-Nagy munkásságára is. Nem vonunk le semmit Gaál Gábor személyes érdemeiből, amikor utalni kívánunk arra, hogy a kolozsvári, romániai közszellem kötetlenebb mozgásteret biztosított számára, és ezzel a lehetőséggel, tudjuk, nemcsak Moholy-Nagy tekintetében élt a szerkesztő. A sors kegyetlen iróniája, hogy Moholy-Nagy Lászlót, amikor már chicagói iskoláját, az új Bauhaust sikerült vágányra tennie és talán már szakíthatott volna időt a Korunk számára, épp a magyar hatóságok fosztották 40