Moisuc, Viorica - Calafeteanu, Ion (szerk.): A független és egységes nemzeti államok kialakulása Közép- és Délkelet-Európában (1821-1923) (Bukarest, 1984)
Ciorica Moisuc: Jugoszlávia
reskedő és kézműves réteg fejlődéséhez. Szerb kereskedők nagy távolságokat utaznak be Raguzától Budáig, Ia$i-ig, Galaji-ig és Bukarestig, Trieszttől Szadonikiig. A XVIII. században a Törökország, Ausztria és Oroszország között kiéleződő ellentétek — az utóbbi kettő nagymérvű terjeszkedése következtében — a balkáni és a dunai térségben kerülnek összeütközésbe. A Török Birodalom a növekvő politikai, gazdasági és katonai nehézségek miatt a század végén kénytelen megadni Szerbiának és Montenegrónak a belsőautonómiát, hogy megőrizhesse a két ország feletti szuverenitását. * A gazdasági és társadalmi fejlődés hatására végbement átalakulások a balkáni népek nemzeti újjászületésében, a nemzeti, politikai és társadalmi felszabadító harc fellendülésében nyilvánultak meg. A francia polgári forradalom, ennek megújító eszméi és programdokumentumai — Az emberi és polgári jogok nyilatkozata, az Alkotmány stb. — erőteljes hatással voltak a szerb polgárság ideológiájára.5 Az új eszmék a délszlávok történelmének régi hagyományaiba épültek bele. Különféle variánsokban kialakult egy ,,szerb birodalom11 eszméje, amelyet a polgárság képviselői, mint például Sava Tekedia, Stevan Jovanovic, Arsenie Gagovic és Stevan Stratimirovic a párizsi, bécsi és szentpétervári kancelláriákban igyekeztek elfogadtatni.6 Ugyanakkor az elnyomott néptömegek tiltakozása a betyármozgalom fellendülésében jutott kifejezésre, valamint fegyvergyűjtés megszervezésében, forradalmi társaságok és bizottságok létrehozásában. A kereskedők megkönnyítették a fegyver- és lőszervásárlást Ausztriából, Magyarországról és más országokból. Karadjordje Petrovic, az 1804-es szerb felkelés eljövendő vezére többször járt ebből a célból Zimonyban.7 Az 1804. február 2/14-i szerb felkelés kitörése olyan objektív jelenség volt, amelyet a délszláv lakta területeken bekövetkezett társadalmi és politikai átalakulások váltottak ki. Siettette ugyanakkor a török megszállók fokozódó terrorja a belgrádi pasalikban. Ezen a területen rendkívül gyorsan terjedt a felkelés, amelynek erejét fokozta a Karadjordje zászlaja alá sietők számának növekedése. Az 1804-es és 1805-ös ragyogó győzelmek után a felkelés az oszmán-török 110