Molnár H. Lajos: Donki Ákos. Egy búsképű fiatalember bizalmas beszámolói körülményeinek változásairól (Bukarest, 1981)
Donki Ákos korunk hőse: mint annyi kortársa, ő is faluról városra áramlik, tervei nem nagyok, csak a megélhetés szemhatáráig terjednek. Nem örökli őseinek kitartását és megfontoltságát, s képtelen megszerezni a városi munkás keménységét, a városi élet rejtelmeinek áttekintésében pedig ügyetlen. Mindez pedig jellem- és sorskérdéssé válik, hősünk neki-nekifut a bürokrácia, a lakáskérdés, a gyereknevelés szélmalomlapátjainak, visszavisszahull, majd győzelmeket arat, de olyan győzelmeket, amelyek nem teremtenek új perspektívákat, s ő mindig újrakezdi. Ezért Donki. Ilyen a jövő - alulról — Molnár H. Lajos regényében. Donki Ákos nem elég elmés ahhoz, hogy picáró legyen, s alkata sem óvja, sorsa emiatt azé az emberé, aki — nem önhibáján kívül — mindig lemarad a társadalom sürgősségi listájáról.