Molnár Szabolcs (szerk.): Idők szép virága. Válogatás a középkor és a reneszánsz magyar irodalmából. II. 1526-1600 (Bukarest, 1993)
Szójegyzék
hoztalá számán — számbavette, felsorakoztatta hozzálát — törődik vele hozzálátatlanság — gondatlanság hugyok — csillagok Hunyadi János — törökverő hadvezér, kormányzó. Vitézségéért Zsigmond királytól kapott birtokokat. 1438-ban Szörényi bán és temesi gróf, 1439- ben Nándorfehérvár kapitánya és erdélyi vajda lett. 1441-ben Szendrőnél, 1442-ben Marosszentimrénél és a Hunyad vármegyei Vaskapunál (Bisztra-völgy) legyőzte a törököket. 1443-ban támadó hadjáratot indított a török ellen, győzelmeivel megrendítette a törökök balkáni uralmát. A szerencsétlen kimenetelű várnai csata (1444) után, ahol I. Ulászló király is életét vesztette, Hunyadi János Erdély és a tiszántúli részek főkapitánya, 1446-ban az ország kormányzója, a kiskorú V. László híve. 1448-ban Rigómezőn (Kosovo-polje, ma Jugoszlávia) csatát vesztett a törökkel szemben. Ciliéi Ulrik és Gara nádor ármánykodása miatt, V. László Budára érkezésekor, lemondott kormányzói tisztjéről. A török újabb fenyegető készülődéseinek hírére elvállalta a déli részek védelmét. 1456-ban Kapisztrán János szerzetes parasztokból álló, keresztes seregével együtt fényes győzelmet aratott a törökök felett. E diadal emlékét őrzi évszázadok óta a déli harangszó. Kevéssel a csata után a zimonyi táborban kiütött pestis áldozata lett. 1456. augusztus 11-én halt meg. Gyulafehérvárt temették el. Hunyadi László — (1433—1457) nándorfehérvári kapitány, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia. Apja halála után a királyi várak átadására kötelezték. Nándorfehérvár átadásakor a király és Ciliéi Ulrik kormányzó idegen zsoldosait kirekesztette a várból. Ciliéit Hunyadi katonái megölték. V. László király Temesvárt Szilágyi Erzsébetnek megesküdött, hogy nem bosszulja meg rokona halálát, mégis 1457 tavaszán a két Hunyadi-fiút elfogatta, Lászlót lefejeztette. Mátyás, királlyá választása után, 1458-ban László holttestét Gyulafehérvárt az apjáé mellé temeltetle. Hunyadi Mátyás — (L. még mint szerzőt) (1443—1490) Magyarország és Csehország királya, Ausztria hercege. Kolozsvárt született. 1453-ban Beszterce grófja lett, 1454-ben Nándorfehérvárt lovaggá ütötték. Apja halála.után anyját Temesvárra követte. 1457-ben Bécsbe csalták és bátyjával együtt bebörtönözték. A halálos ítéletet csak Lászlón hajtották végre. V. László, a magyarok bosszújától tartva Bécsbe, majd Prágába menekült. Mátyást is magával vitte. A király halála után Podjebrád György cseh kormányzó kezébe került. A Hunyadi-párt Mátyást választotta a magyar trónra (1458. január 24.) A cseh királlyá választott Podjebrád leányát, Katalint eljegyzi Mátyással. Mátyás mellé a rendek nagybátyját, Szilágyi Mihályt választották kormányzóul. A magyar korona III. Frigyeís császár birtokában volt, aki nyugatról fenyegette az országot. Keletről a török, délről Velence, északról Lengyelország veszélyeztette Mátyás birodalmát. A Felvidéken Giskra garázdálkodott. Mátyás megszervezte a honvédelmet. Zsoldos sereg fenntartására újabb adókat vetett ki. A pártütők III. Frigyes császárt 1459 februárjában magyar királlyá választják, de Mátyás kiveri az országból. 1461-ben feleségül veszi Podjebrád Katalint. 1462-ben kibékül IIL Frigyessel; a visszakapott koronával 1464-ben megkoronázzák. 1464-ben Katalin szülésben meghal. A pápa és a cseh király viszályában II. Pál Podjebrádot 1465-ben trónfosztottá nyilvánította, és Mátyásnak ajánlotta fel a cseh koronát. Mátyás 1468-ban Csehországba vonul, ahol 1469-ben királlyá koronázzák. Podjebrád szövetkezett Kázmér lengyel királlyal, akinek 417