Mózes Huba: Forrása rég fakadt … Tanulmányok, dokumentumok (Bukarest, 1985)
Széljegyzetek, dokumentumok
lett hajlítania a gondolatot, a képzettársítások szerepét, minek folytán néha a legváratlanabb elemeket kellett a már meglévő elemekkel összehangolnia. Kifejtette, hogy a vers kiindulása, bármily ötletszerűnek látszik, már az első sorban magába foglalja a művészi parancsot, melyet a továbbiakban a költőnek ki kell teljesítenie." A felhasznált források segítségével sem tisztázható a Cobden Szövetség-beli vita minden részlete, hiszen József Attila előadásának szövegét nem ismerjük. A felderíthető részletek azonban arra utalnak, hogy József Attilát az Ars poetica megírására nem a nyilvános szemináriumi vita, hanem az azt követő magánbeszélgetés késztette. A magánbeszélgetés során megfogalmazott Németh Andor-i állásfoglalásra — „engem csak a költészet érdekel“ — adott válaszként csendülhetett fel a vers „agresszív" és egyben paradox indítása: „Költő vagyok — mit érdekelne engem a költészet maga?" 1975 Néhány szó a Kalevaláról és magyar fordításairól A Kalevala, a finnek népi eposza, véglegesnek tekintett változatában alig 124 éves: 1849-ben adta közre Elias Lönnrot (1802—1884), két évtizedes gyűjtő- és szerkesztömunka eredményeképpen. Az eposz egyes részletei, persze, ennél sokkal régebbiek: évszázadokon át hagyományozódtak szájról szájra. Kétségtelen azonban, hogy a népi énekesek ajkáról lejegyzett egyes részletek is újabb keletűek, mint általában a naiv eposzok szövege. Fiatal tehát a Kalevala. S fiatal nem utolsósorban azért, mert — a történelem szeszélye folytán — a társadalmi fejlődésnek egy korai, osztálytagozódás előtti szakaszát idézi. A finn eposz legszembetűnőbb sajátossága — a heterogenitás. Középpontjában a minden gazdagság és boldogság 269