Mózes Huba: Forrása rég fakadt … Tanulmányok, dokumentumok (Bukarest, 1985)
Az önismeret és a kölcsönös megbecsülés szolgálatában
Mivel mi elbírunk sokat, A hámokat, a jármokat: Föld kell nekünk! A román költészet szimbolista fordulatát jelző József Attila-féle Elena Farago-tolmácsolást (a Trecea un от pe drum... kezdetű vers átültetését) úgyszintén módunkban áll összevetni egy másik fordítással: a Berde Máriáéval. Ezúttal is csak az első szakaszt idézzük — három változatban: Elena Faragó (1906): Trecea un om pe drum asearä, Trecea cintind incet pe drum, $tiu eu? Poate cínta sä-i parä Drumul mai scurt, ori poate cum Era a$a frumos asearä, Poate cinta ca sä nu-1 doarä Cä-i singur numai el pe drum? Berde Mária (1926): Egy férfi ment úgy este tájon Az úton. Halk nótába' volt — Tán hogy az út kurtábbra váljon? Mit tudom én, miért danolt, Vagy mert hogy bűbáj ült a tájon, És hogy a szíve úgy ne fájjon, Hogy oly magába' vándorolt? József Attila (1934): Egy ember ment az úton este, ment, dalolt csendben az utón. Dalolt, talán hogy így elvesse nagy útja gondját — nem tudom. Dalolt, talán mert szép az este, vagy mert anélkül rosszul esne, hogy egymagában van utón. Nem nehéz megállapítani: József Attila tolmácsolása messze fölötte áll a Berde Máriáénak. Egészében véve sokkal gördülékenyebb, természetesebb, egységesebb. Idézett 14 — Forrása rég fakadt . . . 209