Mózes Huba: Forrása rég fakadt … Tanulmányok, dokumentumok (Bukarest, 1985)
Széljegyzetek, dokumentumok
„...Mindegy, az ő neve csak fekete marad Enyeden, s neki nincs arra ereje, hogy valamivel az enyedieket megengesztelje, s kegyességét megmutassa. Ö ilyen, erről nem tehet... A fejedelem pedig olyan, s arról ő sem tehet... A fejedelem mindig csak szép és jó, és ö mindig csak rossz és ellenséges az emberek szeme előtt... Nem tudja úgy irányítani a dolgokat, hogy ö tűnjék fel olyannak, aki a fejedelem jó lelke, az ő sorsa az, hogy mindenki az országban csak azt mondja, hogy a fejedelem, igen, az áldott jó ember, de a fejedelemasszony az egy »áldott rossz asszony«." Az Erdéfy-trilógiában, persze, jóval több szó esik Károlyi Zsuzsannáról. Ennyiből is kitetszik azonban, hogy egy önmagában véve jelentéktelen anekdota miként alakul Móricz tollán a teljesség illúzióját keltő belső portrévá. 1979 Az Ars poetica előzményeihez A József Attila-művek kritikai kiadásának 1955. évi IL kötetében, a 443. lapon a következő megjegyzés olvasható: „Az Ars Poeticában a költő közvetlenül Németh Andorral vitázik, aki a Cobden Szövetségben 1937. február 5-én előadást tartott a költészetről." Ez a jegyzet több kérdést tisztázatlanul hagy: 1. Mi volt Németh Andor előadásának pontosabban meghatározható tárgya? 2. Hogyan került kapcsolatba József Attila az előadás szövegével? 3. Milyen álláspontot képviselt előadásában Németh Andor? 4. Milyen nézetkülönbségek késztették vitára József Attilát? 5. Mennyiben tekinthető József Attila Ars poeticája Németh Andorral folytatott közvetlen polémiának?' A kérdésekre két forrás alapján próbálok válaszolni. Az egyik Németh Andor válogatott írásainak Réz Pál gondozásában megjelent gyűjteménye (A szélén behajtva. Bp., 1973). A másik pedig — mi sem természetesebb! — a gazdasági és művelődési kapcsolatok elmélyítésén munkálkodó Cobden Szövetség Cobden című gazdasági és társadalmi folyóirata. 264