Mózes Huba: József Attila és a román költészet. Kétnyelvű kisantológia - Téka (Bukarest, 1972)
„… közös dolgainkat” (József Attila-versek párhuzamos román tolmácsolásaiból)
JÓZSEF ATTILA NOAPTE DE PERIFERIE Lumina blind $i-a ridioat din curte, plasele ín sus. Bucätäria, pe-nserat, ca groapa-n apä-о vezi, difuz. Tacere. Parcä s-а urnit о perie pe du^umea. $i dezlipit, un ciob de zid se-ntreabä-acum: sä cad, ori ba? $ezind in margine de-ora§, in cirpe uleioase, grele, suspinä noaptea printre stele; spre pialä pleacä-apoi, nebunä, §i peste case-aprinde luna. $i ca mine, stau uzine. О noapte inca mai adincä se pregäteijte in unghere: un soclu de täcere. Pe geamuri, in tesätorii, mänunchi de raze lunecoaise, din zbor cad pe räzboaie, §i, pina spre zori, din fir de lunä, räzboaiele morocänoase tes visurile de mätase a fetelor ce tes'aci. 54