P. Dombi Erzsébet: Öt érzék ezer muzsikája. A szinesztézia a Nyugat lírájában (Bukarest, 1974)
VIII. Stílustipológiai összegezés
A szinesztétikus inkompatibilitás növekvő tendenciája tehát a román szépírói stílus fejlődésére is érvényesnek látszik. Joggal merül föl tehát a kérdés, hogy a szinesztétikus összeférhetetlenség mutatójának ilyen változása a költői nyelv fejlődésének általános jellemzője-e. Föltevésünket támogatja, hogy ezek az észrevételek több ponton is egybehangzóak Jean Cohennek a metaforikus társítások összeegyeztethetőségi fokát érintő megállapításával a francia költői nyelvre vonatkozóan (1966.). 4.2. A Nyugat költőinek a szinesztézia-alkotás szempontjából megkülönböztethető három típusa közül az impresszionista költők érzettársításainak szinesztétikus összeférhetetlensége a legmagasabb. Valamivel kevésbé éles, de szintén magas az intellektuális költők szinesztétikus képeinek inkompatibilitása. Viszonylag alacsonyabb Ady szinesztéziáinak összeférhetetlenségi mutatója, de így is élesen elkülönül a hagyományos költő-típusétól. 4.3. Nem volna érdektelen megvizsgálni a szinesztétikus összeférhetetlenség alakulását a Nyugat utáni időszak lírájában sem, hiszen a szinesztéziának a nyugatosoktól felszínre hozott értékei a továbbiakban nem süllyedtek vissza nyomtalanul a művészi kifejezőeszközök évezredes kelléktárába. Az expresszionizmus úgyszólván megtartja az érzetkeverésnek az impresszionistáktól örökölt majd minden vívmányát, csupán mozgalmassággal telíti a szinesztétikus képet. Ezt a dinamizmust már Szabó Lőrinc expresszionista indíttatású érzettársításain is érzékeltük, de legtipikusabb formában Kassák Lajos lírájában jelentkezik: „hallom a néma csöndet és érzem, hogy ólomból / öntötték körém" (Hangos bűnbánat). A szürrealizmus is szívesen él ezzel a stíluseszközzel. József Attila szürrealista hatást mutató verseiből bőven idézhető példa: „két fürtjén őrzi a leölt / halacskák szürke sóhaját“ (Németh Andor): „száz ringó csókom freccsen az égbe szét / kibukkant ének színes zátonyában" (Ó szőke csókok partja). Juhász Ferenc stílusában különösen gyakran találkozhatni szürrealista jellegű szi-218