Pascu, Ştefan: Mit jelent Erdély? Az erdélyi civilizáció a román civilizáció keretében (Bukarest, 1984)

Mi magyarázza a XV. századbeli román eposzt?

zebbjének“. Ezért aztán Moldova felé fordítják tekinte­tüket az erdélyiek is. A székelyek vitézül harcoltak Vas­­luinál a török ellen Ştefan zászlaja alatt. A szászok pe­dig a török veszedelem láttán Ştefan vajdába vetették reményüket, és úgy gondoltak rá, mint akit „Isten kül­dött Erdély kormányzására és oltalmára“, s arra kérték „nagy vágyakozásban és szeretettel“, tegye meg azt a szí­vességet, kerüljön közelebb ezen országhoz, hogy megol­talmazza ama kimondhatatlanul kegyetlen törököktől“ (I. Bogdan: Documentele lui Ştefan cel Mare. Bucureşti 1913. II. 354). Moldova uralkodója, Ştefan cel Mare egyazon célból, a román országok kapcsolatainak erősítése érdekében lé­tesítette a révkolostori ortodox püspökséget (Dés közelé­ben), amely Erdély nagy része fölött gyakorolta jogható­ságát, és támogatott egy másik román püspökséget, a Kolozsvár melletti felekit — Ferenc —, hogy impozáns templomot építsen magának, a vajda egyes bojárjai pedig értékes, ezüstfoglalatos könyveket ajándékoztak e püs­pökségnek. A három ország közötti szoros kapcsolatok annak is köszönhetők, hogy havaselvi és moldovai uralkodók hosz­­szú ideig birtokoltak nagy uradalmakat Erdélyben: Om­lás, Fogaras, Alvinc, Borberek, Algyógy uradalmát, sőt a Kolozs vármegye nyugati szélén fekvő Sebesvárt is bír­ták havaselvi vajdák; Csicsó, Küküllővár, Bálványosvár, Beszterce, Radna uradalma pedig moldovai vajdák ke­zén volt. A tárgyilagos történészek elismerték e realitásokat, így Endes Miklós magyar történész is, aki hangsúlyozza azt a tényt, hogy még az Erdélyi Fejedelemség létrejötte (1541) előtt „Erdély arra igyekezett, hogy Havasalföld példájára szuverén állammá szervezze magát“ (Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallása autonó­miájának története. Budapest 1935. 152). A hasonló jogállásra emelkedett Erdélyben azután is szakadatlanul mutatkoznak autonómiára és a másik két román ország felé tájékozódásra irányuló törekvések. Ki­terjedt és nagy terveket szövögető lázadás tör ki 1467- ben Hunyadi János vajda fia, Mátyás király ellen. A lá­zadást az erdélyi vajdák kezdeményezték, s csatlakoztak 69

Next