Rácz Győző: Értelem és szépség. Esszék, tanulmányok, kritikák (Bukarest, 1972)

Esszék, tanulmányok, kritikák

lentősebb képviselőjének tekinthető — a moszkvai Sarló és Kalapács 1931-es júniusi számában megjelent írás (A magyar proletárforradalom platformtervezete) a fasiz­mushoz való sodródással vádolta. Ez a támadás — amely maga is az egyik legszélsőségesebb megnyilvánulása volt a kor marxizmusában mutatkozó, már jelzett szektás, dogmatikus szellemnek — nemcsak a költő indokolt tilta­kozását váltotta ki a nyilvánvalóan alaptalan vád ellen, hanem bizalmatlanságot is szült József Attila költői és emberi magatartásával szemben. Ebben a helyzetben a Korunk és Gaál Gábor személyes viszonyulása a kérdés­hez evidensen bizonyítja, hogy a lap, éppen a szellemi antifasizmus ideológiai platformjának megfelelően, nem értett egyet a Sarló és Kalapács József Attila-értékelé­­sével. Bizonyítékul nemcsak arra hivatkozunk, hogy Jó­zsef Attila aktív bekapcsolódása a Korunk munkájába a jelzett durva és igazságtalan támadás után kezdődött.8 En­nél beszédesebb bizonyíték az, hogy egy évvel a „kiátko­­zás“ után a Korunk egyik kritikusa József Attilában a szocializmus költőjét méltatta. „József Attila költészeté­ben — írja ez a kritikus — a szocializmusnak nemcsak harcos átérzése, hanem elmélete is egészen a szabatos terminológiáig megjelenik.“9 (Az én kiemelésem — R. Gy.) Az elég terjedelmes tanulmányból, amelynek mai megítélésben vannak az elkötelezettséget hibásan értel­mező és vitatható részei is, azért idéztem éppen ezt a mondatot, mert a József Attila elleni szektás, dogmatikus vádak sorában — a többi között — a költő állítólagos elméleti tájékozatlanságára és ingadozására utaló szen­tenciák nem kis súllyal jelentkeztek. A népfronti Korunkra visszapillantó mai olvasóban felmerülhet az a gondolat, hogy a lap álláspontja a József Attila-kérdésben éppúgy, mint a Korunk népfronti kor-8 1931 szeptembere után József Attila több verssel, fordítással, kritikával és vitacikkel jelentkezik a Korunkban. 9 Danzinger Ferenc, József Attila a szocializmus költője. Korunk, 1932. 843. 124

Next