Rácz Győző: Értelem és szépség. Esszék, tanulmányok, kritikák (Bukarest, 1972)

Esszék, tanulmányok, kritikák

Gaál Gábor nyilvánvalóan nem véletlenül nyújtott teret az ilyenfajta értékeléseknek. Méltán híres esztéti­kai, filozófiai kultúrája és a munkásmozgalom igényeinek őszintén elkötelezett kommunista politikai orientációja nemcsak lehetővé tette számára József Attila lírájának értő megbecsülését már néhány évvel a nagy József At­tila-versek megszületése előtt, hanem éppen a jelzett el­kötelezettség késztette arra, hogy József Attilát megnyerje a lap munkatársi gárdája számára. Igaz: a József Attila-kérdésben nemcsak a Korunk és nemcsak Gaál Gábor helyezkedett pozitív, a történelem által teljes mértékben igazolt álláspontra. Ez azonban nem vonhat le semmit annak a magatartásnak az érté­kéből, amelyet a Korunk és személyesen Gaál Gábor ta­núsított József Attilával kapcsolatban a költő életének egyik legkritikusabb szakaszában. Ugyancsak a népfronti szellem, a gondolati antifasiz­­mus diktálta a Korunk magatartását a Kassák-kérdésben is. Gaál Gábor nem vett részt abban a sajtókampányban, amelyet 1929—1930-ban a kommunista írók pesti folyó­irata, a 100% indított Kassák ellen. Hogy a kommunista Korunktól elvárták Kassák megtámadását, Gaál Gábornak egy Fábry Zoltánhoz címzett leveléből tudjuk.11 „Kassák — írja Gaál Gábor — még mindig baloldali és azt az áldatlan harcot, ami a 100°/o és Kassák között dúl, én semmiképpen sem akarom átvinni a mi hasábjainkra is s főképp nem célzásokkal és nem elég alaposan kifejtett mégoly helyes beállításokkal... Olyan kevesen vagyunk ebben a nyavalyás magyarul író világban igazán baloldalra tartozók, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a töréseinkre külön és nem alkalomadtán felhívjuk a figyelmet. Amikor körös-körül úgyis csak arra lesnek, hogy hajba kapjunk egymás közt.“ (Az én kiemeléseim — R. Gy.) 11 Gaál Gábor — Fábry Zoltánhoz. Kolozsvár, 1930. május 12. 126

Next