Rácz Győző: Értelem és szépség. Esszék, tanulmányok, kritikák (Bukarest, 1972)
Esszék, tanulmányok, kritikák
egész története bizonyítja. Már jóval Petőfi fellépése előtt a polgárosult Európában nemcsak a néptömegek politikailag radikális rétegei, hanem a racionalista gondolkodású, a feudális arisztokrácia féktelenségeivel szemben mértéktartó polgárság is a klasszicizmus egyszerűségét és tiszta, komplikációk nélküli formavízióit kedvelte. Bármennyire bizarrnak tűnik is az összehasonlítás, Petőfi népiessége éppen ebben az összefüggésben mutatja a legmélyebb rokonságot a polgári klasszicizmus természetesség-törekvésével. A demokratikus tartalmú politikum a haladó polgári klasszicizmusban éppúgy, mint Petőfi népiességében, nagyon világos politikai-esztétikai hitvallást fejezett ki: a tisztaság, az igazság, a színvonal szolgálatát nemegyszer közvetlen napirenden lévő politikai-művészi feladatok teljesítése szolgálatában. Ezt az összefüggést ma különösen élesen kell hangsúlyoznunk, mert minden idealista esztétizáló — művészet és politika egymást pozitívan befolyásoló kapcsolatának még a lehetőségét is tagadó — művészetfilozófia kétségbe vonja a gyakorlati politikai célok összeegyeztethetőségét a magas művészi mércével. Csak a magyar irodalom történetében is három világirodalmi jelentőségű életmű cáfolja ezt a felfogást. Ady és József Attila ugyanis a maga korában — természetesen figyelembe véve a különböző történelmi szituációkból eredő különbségeket — nem kevésbé politikus és a politikában nem kevésbé demokratikus költő, mint Petőfi. De a magyar irodalomban éppen Petőfi, Ady és József Attila lírájának tartalmi és formaproblémái jelzik a legmeggyőzőbben, mennyire a konkrét történelmi realitások függvénye művészet és demokrácia viszonya. Ebben az összefüggésben nyilvánvalóan nemcsak arra gondolok, hogy mennyire különbözőek Petőfi, Ady és József Attila konkrét politikai törekvései, hanem elsősorban formaművészetük különbségére. Ha Ady szimbolizmusát a művészet hozzáférhetősége szempontjából ítéljük meg, nyilvánvalóan Petőfi népies-39