Salló László: Tamási Áron színpadi játékai (Bukarest, 1991)
Összegezések
Tamási Áron színpadi játékait. A nyelvi színek, illatok itt még pompázatosabbak, a játékosság, pajkosság még általánosabb, még inkább mindenre kiterjedő. Tamási a színpadon is a nyelv és a kedély nagy varázslója.“192 Modernista törekvések Kétségtelen, Tamási felléptével valami új indult el a magyar irodalomban. Addig szokatlan, sajátos, egyéni tendenciát fakasztott művészete, új lehetőségeket villantott fel prózairodalmunkban. „Nyugtalan, örök-kísérletező ember volt — jellemzi Sütő András. — Kitöréseihez mindig, úgyszólván minden könyvével, más-más kaput választott. Harci fegyvereit nem változtatta, s a szegények zászlaját sem. De a bölcseleti hajlama szerint a »nagy motívumok« hófedte csúcsai közül mindig azt választotta, amelyhez kitaposott ösvény nem vezetett.“193 Legjelentősebbnek számítanak a novella és a regény terén elért újításai. Modernista törekvései kezdetben, a húszas években, részben avantgárd hatásoknak tulajdoníthatók. Ekkori elbeszélései jórészt a „mesés“ és a „csodálatos“ jegyében fogantak, a szürrealista beütések rezonanciájaként. A harmincas években az expresszív próza felé fordult. „Az expresszionizmus — írja Bori Imre —, miként azt József Attila szegényember-versei is példázzák, elsősorban a balladásat szította, a szürrealizmus ellenben inkább a meséshez és a csodáshoz vonzódott, s az álomnak és a vágynak hatáskiváltó mechanizmusát működtette.“19/' Tamási Áron alkotásaihoz az avantgárd egyik sajátos fajtája, a népi avantgárd fűződik. Sőni Pál véleményé szerint ez színezi nagy versenytársa első novelláit (Jézusfaragó ember, 1924, és ez érik egyedülálló teljesítménnyé Tamási prózájában és színjátékaiban is. Törekvése kapcsolatba hozható az európai avantgárd mozgalommal. A különféle avantgárd újítók ugyanis maguk is sok elemet próbálnak átvenni a primitív kultúráktól. Ez az átvétel azonban nem megy végbe törésmentesen. A legjelentősebb eltérés az, hogy a modern művészetnek nem egységes eszmekor az alapja, mint a 197