Steinmetz József: Az alkalmazkodás határai - Korunk könyvek (Bukarest, 1976)

III. A tiszta vjz — életszükséglet

amely a Föld felszínét 71<>/o-ban beborítja, csak nagyon kis része használható. Hiába a roppant nagy — 1,3 milliárd km3 — víztömeg, ha ennek alig 2%-a édesvíz és csak 0,1%-a közvetlenül hasznosítható. A többi a sarkvidékek jégpáncél­jában merevedett meg, távol minden emberi lakhelytől. VÍZGAZDÁLKODÁS Mivel az emberiség vízigényének kielégítése majdnem teljes egészében az édesvizekből tör­ténik, ezért a rendelkezésre álló vízkinccsel cél­szerűen és szervezetten kell gazdálkodni. Mint mindenhol a világon, hazánkban is fontos kér­dés a vízgazdálkodás. A vízgazdálkodás kifejezés ma már majd minden nyelvben polgárjogot nyert. A víz meg­szűnt szabad jószág lenni. Nem tekinthetjük többé magától értetődőnek, hogy van vizünk. Az emberiség jövője érdekében okosan kell gazdálkodnunk a vízzel. Ahogyan kialakult a mező- és erdőgazdálkodás tudománya, ahogyan aggódva mérjük fel a Föld fogyóban levő ásvá­nyi kincseit és keressük pótlásuk módját, ahogy tanúi voltunk az energiagazdálkodás megszüle­tésének, úgy válik napjainkban mind égetőbb szükséggé a vízzel való gazdálkodás is. A vízgazdálkodás a természet vízkészleteinek, a társadalom vízigényével és egészségügyi szem­pontjaival való optimális összehangolására irá­nyuló tervszerű, tudományos, műszaki, gazda­sági és szervezési tevékenység. Az egyes országok vízgazdálkodásának össze­hangolásával az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül megalakult Vízügyi Központ foglalkozik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO—OMS) koordinálja a vízgazdálkodás egészségügyi kér­déseit. 102

Next