Szabó Gyula: Társaim. Kerti képek (Bukarest, 1988)
Esszé, regény és önéletrajzi feljegyzések, sajátos, egységes, a Három a tánc gondolat- és hangulatvilágával bensőséges rokonságot ápoló műfaji változata Szabó Gyula új könyve. Regényszerűvé az teszi, hogy a többszörös, szív elleni halálos merényletet, az infarktusok megújuló támadásait az orvostudomány és a csodálnivaló életakarat fegyverével kivédve, a szerző megújítja szövetségét a természettel, jelesül kertjének szüleivel, virágaival, még az izgő-mozgó gyomokra is pazarolja jó szavát. Megteheti, mert a csodát átélt ember szemével látván, avatott pillantása van' a. természet csodáira. Egyúttal oszlatja a városi ember egyedüllét-érzését, magányát, félehnét, felmutatván a növényvilág kis lényeinek pontos óráját, olykor megbocsátó, olykor haragvó természetét — emberhez hasonló félelmét az ásványi erők támadásától.