Szabó Lajos: Mentség. Történelmi dráma három felvonásban (Bukarest, 1972)
Érvényesülés, elismerés, anyagi jólét vagy ügyszeretet, népszolgálat, az előnyökről való lemondás — ez a dilemma áll a történelmi témájú dráma tengelyében. A darab tényeiben és kérdésfelvetésében egyaránt hű nagy és nemes fellobbanásokat és csüggesztő megtorpanásokat egybeötvöző történelmi múltunk legfőbb tapasztalataihoz. Misztótfalusi Kis Miklós java férfikorban lévő megbecsült nyomdászmester a XVII. századi Amszterdamban, akihez Grúziából és különböző más országokból talicskával hordják a pénzt, akit Medici Cosimo nagyherceg kecsegtető ajánlatokkal csábít Itáliába, amikor elhatározza: lemond az előnyökről, és hazajön Erdélybe, vállalja a nép felemelésének, az anyanyelvű oktatás hirdetésének küldetését, és könyvek nyomtatásával segíti elő az ügyet. Hogy a hazai főnemesség és főpapság milyen lélekkel s milyen indulatokkal szemléli tevékenységét, azt az erdélyi református egyház követének amszterdami látogatása már az első felvonásban érzékelteti. Ez a kis jeges fuvallat duzzad a cselekmény kibontakozása során viharrá, amikor a meggyötört, meghurcolt, de emberi méltóságában rendíthetetlen Kis Miklósnak szembe kell néznie a zsinat könyörületet nem ismerő ítéletével: az eklézsiakövetéssel, ellenségeit kipellengérező Mentségének visszavonásával és megsemmisítésével, a nyilvános bocsánatkéréssel. A Mentség múltunk haladó értékeinek tudatosításával, a helytállás, a harcos, küzdelmes élet dicséretével, a népek barátságának hirdetésével, a helyes történelmi önismeret ápolásával és elmélyítésével jó ügyet szolgál. pAl Árpád