Szász János: Január. Regény (Bukarest, 1985)

5

Apropó, menj csak be a szobámba, az íróasztalomra ki­készítettem neked két kötetet. Nekem már nem kell.“ Bementem és kihoztam a könyveket. „Bűvészkönyv.* Tanulj belőlük, tudod, hogy József Attilával mondom, gyanús nekem mindenki, aki nem szeret játszani. Most hadd a filozófiát. A bűvészet csalás, de ártatlan csalás. A csalás játékká, szórakozássá sízelídí­megértéssel és akarással legalább enyhíteni. Tudjuk, külön-külön nincsen egészséges fejlődés. Éppen a sajtó ennek a támogató szer­ve, a kritika, az oktató kritikának feltétlenül létjogosultsága van. De útmutató és irányító ereje csak akkor van, ha hozzáértő és kellő időben érvényesítjük. És ne mindég azt ajánlani, ami a leg­kellemesebb, hanem ami a leghasznosabb. Tehát a szellemet kell megváltoztatni, alkalmazkodni az idők kívánságához az új fejlődés a haladás első feltételéhez, a gazda­sági viszonyok méreteihez, vitassuk meg, nagyon lehetne a fő­dolgot, amely egyike a legfontosabbak is sportpártoló közönséget tömeggé nevelni és nevezni (!) és a meglevő elismerni — mert mi fontosnak tartjuk és mindennekelőbb konzervatív erejét, vagyis azt, a meglevőtt olyannak látni, hogy az ne veszítsen eddigi ere­jéből. Gondoljunk arra, hogy a sport nem csak a mi magánügyünk^ hanem közügy, az egész ország érdeke. Teljesen elhibázott dolog és felfogás kézlegyintéssel intézzük el. Mi neveljük a sportott a sport neveli az érdeklődött, így aztán közösen formáljuk és irá­nyítjuk. A jó nevelő tisztába van azzal, hogy a jót illik méltá­nyolni, elismerni, mert ezek az elismerések ösztönzik növekedésre a túlságos óvatosságból eredő bürokratikus félelmet, lendületes munka helyett szürke és léleknélkiilí munkát szülnek. A közös ügyünk és magunknak szolgálunk, minél nagyobb, szilárdabb an­nál megértőbb a tábora. Ha ennek szerkesztéséhez szakértők álla­nak, tökéletes és egészséges sport élvezetett és nem bosszúságun­kat hivatott szolgálni. A sportaréna azzal a joggal és áldozatkészséggel szolgálja minden időben, a tisztán látott sportott amely elől kitérni nem le­het, mert a dekodenciális irányelvével tisztába is kell lenni olyan sportlapnak, amely hasznot hozzáértés hirdeti, és a bizalom elis­merését magáénak akarja fen tartani. Tiszteljük és megbeszéljük a paszionitás bármelyik, bármilyen sportklubokat.“ (A sajtóhibák az eredetiben.) * Manuel pratique d’illusionisme et de prestidigitation I—II. 197

Next