Szemlér Ferenc (szerk.): Az erdélyi Helikon költői. 1928-1944 - Romániai magyar írók (Bukarest, 1973)
A kötetben szereplő költőkről
kulturális élet felvirágoztatásából. Költészete az expresszionizmus jegyében indul, de poémáiban már a harmincas évek forrongásainak visszhangja morajlik. Műveinek romániai tolmácsolója Méliusz József, aki a Korunkban három, az Erdélyi Helikonban egy verse fordítását közölte, 1962-ben pedig legnagyobb szabású poémáját, a Der grosse Plant fordította magyarra. A kötet Becher vallomásaiból adott szemelvényekben nyújt képet az életmű egészéről. BELTEKY LÁSZLÓ (Székelyhíd, 1909), költő, szerkesztő. A kolozsvári Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt. Újságírói pályáját az Ellenzéknél kezdte, 1932-től az Erdélyi Lapok belső munkatársa, 1934-től az Erdélyi Néplap, 1942-től az Estilap felelős szerkesztője Nagyváradon, majd 1943- tól a Magyar Nemzet belső munkatársa Budapesten. Első versét az Erdélyi Helikon közölte, szerepelt az Oj arcvonal (Kolozsvár, 1932) s a Tíz tűz (Nagyvárad, 1932) című antológiákban. 1941-ben a Szigligeti Társaság adta ki Jelszó nélkül címmel verseskötetét, mely az ősz, a céltalan érmelléki bolyongások, a börtön s a növekvő értelemellenesség leverő hangulatából egy népi-paraszti világ felé keres kiutat. A felszabadulás után Budapesten folytatta újságírói tevékenységét; a Magyar Rádió 1957-—58-ban több rádiókomédiáját mutatta be. BENIUC, MIHAI (Borossebes, 1907), román költő, író, műfordító, publicista. A harmincas években a Pagini Literare erdélyi román népies írókörében jelentkezett határozott szocialista körvonalazódású versekkel. A felszabadulás után jelentős szerepet vállalt az irodalmi élet szervezésében és vezetésében. Költészete az erdélyi népi költői hagyományokat fejleszti tovább. Ady Endre és József Attila költészetének jó ismerője, és József Attila avatott fordítója. Magyar nyelven megjelent fontosabb kötetei: Válogatott versek (1953), Villámok és csillagok (válogatott versek, 1959), A vén Vezúv szíve (válogatott versek, 1964), Egy közember története (regény, 1965). BERCZELI A(NSELM) KAROLY (Szeged, 1904), író, műfordító. A szegedi egyetem elvégzése után különböző újságok munkatársa volt, majd a szegedi egyetemen, a Nemzeti Múzeum könyvtárában, a minisztériumban dolgozott. Jelenleg a budapesti Akadémiai Kiadó szerkesztője. Elsősorban lírikus, de írt prózát, drámát is. Verseskötetei: Mise (1926), Ádám bukása (1931), Július (1938), Hőskor (válogatott versek, 1942). Műfordításai: Magyar költő magyarul (Janus Pannonius, 1934), Üj olasz költők (1941), Calderon: Huncut kísértet (1958). 796