Terényi Ede: Zene marad a zene? (Bukarest, 1978)

A zene hatalma ott kezdő­dik, ahol a szó erejét vesz­ti. És ennek ellenére újra és újra megkísértjük, hogy szavakkal közvetítsük zenei élményeinket: le kell fordí­tanunk a lefordíthatatlant. Miért vállalkozunk a lehe­tetlenre? Mert erős a vágy, hogy megosszuk zenei él­ményeink örömét másokkal is. Mit számít az, hogy ta­lán elutasítanak, hogy ér­tetlenség fogad, hogy sza­vak után kutatva nem ta­láljuk meg a legmegfele­lőbbet, ha úgy érezzük, fel­ismertük egy zenei részlet, egy mű, egy életmű vagy egy zenei korszak igazsá­gát? Ezt az igazságot ki kell mondanunk. Kötetünk anyaga ehhez kí­ván segítséget nyújtani min­denkinek, aki jóindulattal akar közeledni a mai zené­hez. Erre a jóindulatra szük­ség van; a mai zene felé vezető úton annak felisme­rése nélkül, hogy (számos negatív jelensége mellett) ez az új hangzásvilág cso­dálatos művészi felfedezé­sekkel, eredményekkel is rendelkezik, egy lépést sem tehetünk.

Next