Weisz Attila: Magyarszovát. Unitárius templom - Erdélyi műemlékek 36. (Kolozsvár, 2002)
Erdélyi műemlékek - A falu és birtokosai
Erdélyi műemlékek 36 Magyarszovát - unitárius templom A falu és birtokosai A Kolozs megyei Magyarszovát község az Apahidáról Szászrégenbe vezető 16-os számú megyei műútról dél felé térve közelíthető meg. A mezőségi település a Kis-Szamosba ömlő Gyéres patak felső folyásánál fekszik, Kolozsvártól alig 30 kilométerre. Az 1905-ig külön településként jegyzett Alsó- és Felsőszovát már összenőtt. Határában gót, ún. Marosszentanna típusú sírokat találtak a IV. század első feléből. A középkori Kolozs vármegyei falu Zuat néven először 1213-ban tűnik fel a Váradi Regesztrumban, s e forrásból az is kiderül, hogy lakói a kolozsi királyi vár szolgálónépei voltak. 1332-ben Zuach István nevű papja 60 banálist fizetett új pénzben. A királyi vármegyerendszer XIII. század végi felbomlását követően az Agmánd nembéli, Erdély középkori történetében jelentős szerepet vállaló nagybirtokos Sukiak szerezték meg a birtokot, és legjelentősebb birtokközpontjukat rendezték be ott. 1329-ben a Suki Mihály, Kolozs megyei főispán birtokolta Zovath falut Szécsényi Tamás erdélyi vajda emberei kirabolták. A Suki család tagjai a XIV. század folyamán többször is megosztoztak különböző birtokaikon, s az ezeket rögzítő oklevelek határleírásai értékes források Szovát és temploma történetét illetőleg. Az 1311-es határleírást az 1348-as vagyonelosztás alkalmával is felhasználták. Ebben említik a domboldalon álló családi templomot, mely továbbra is közös tulajdonban marad, és egy mészégető kemencét, mely Entz Géza művészettörténész véleménye szerint a Sukiak építkezéseinek folytonosságára utal. A birtok egyik fele Miklós fiainak, Barnabásnak, Mihálynak és Illésnek, a másik Domokos fia, Mihálynak és István fia, Lászlónak jutott. Ezen osztály főbb vonalaiban érvényes maradt 1368-ban is. Illés fiai Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) oldalán tűntek ki a nikápolyi csatában (1396). Ennek elis-1