Wittstock, Erwin: Végítélet Ónyírban. Regény (Bukarest, 1981)
Erwin Wittstockot (1899-, 1962), a romániai német irodalom kiválóságát Kós Károly egy 1934-ben kelt levelében „a mai szászok legszászabb és egyben legerdélyibb" írójának nevezi. Hogy nem alaptalanul, arra éppen munkássága a legjobb bizonyíték; egyéb műveihez hasonlóan, a Végítélet Ónyírban című regénye is az erdélyi szászság történelmi gyökerű elszigeteltség-létének és -tudatának a válságával foglalkozik, kesernyés humorral és irigylésre méltó józansággal. Wittstocknak nem adatott meg, hogy regényét befejezhesse (élete utolsó három esztendejében dolgozott rajta), de a Végítélet mondanivalója, üzenete igy is félreérthetetlen: „Egy nép sorsa csak akkor pecsételődik meg, pusztulása csak akkor elkerülhetetlen, hogyha feladja önmagát.“