Zágoni Attila: A sóderhivatal. Paródiák (Bukarest, 1981)
Újságírással foglalkozom, de tán inkább a javamra írandó az, ha újságolvasói mivoltomat is töredelmesen bevallom. Hogy olykor — amint azt kötetem rovatparódiái bizonyítják — fordítva tartom kezemben a lapokat? Ez aligha változtat a tényeken. A karaván halad, s amikor a szemünket csípő homoktól a könynyünk csordul, legfeljebb ráfogjuk, hogy az olyanszerű apróhirdetéseken nevettünk, mint: „SZAHARAI FUTÓHOMOK ZÉRÓ KILOMÉTERREL ELADÓ!" A torzításra az irodalmi karikatúrákban is tudatosan törekedtem, a sebző szándék viszont — a műfaj etikájából eredően is — távol állt tőlem. Egyszer azt mondotta nekem valaki, hogy élete nehéz pillanatain a HUMOR segítette át. Elhittem neki, mert én éppen az ellenkezőjét tapasztaltam. Ha kutyaszorítóba kerültem, mindenekelőtt a humoromat kellett mentenem ... Zágoni Attila