Hornyák Árpád: A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel. Délszláv levéltári források (1919-1941) (Pécs, 2016)

Magyarok és délszlávok, szerbek, horvútok, szlo­vének egy évezrede élnek egymás mellett; több­nyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találko­zása és nem ritkán ütközése formálta az egymás­ról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nem­zethez. E képet az évszázados beidegződések - az együttélés tapasztalatai, az előző időszakok erővi­szonyainak alakulása, kulturális kapcsolataik in­tenzitása, társadalmi rétegzettségük különbözősé­ge, a „civilizációs” szintjeik közötti eltérji - mellett a közelmúlt, a néhány generáció távlatában belát­ható múlt eseményei és tapasztalatai is erőteljesen formálták. Különösen, ha azok olyan drámai­an megváltozott időszakhoz köthetők, mint a két világháború közötti évtizedek. Az olvasó által kézben tartott könyv ennek a kor­szaknak, azon belül a két világháború közötti év­tizedek magyar-jugoszláv kapcsolatainak tanul­mányozásához kíván segítséget nyújtani. A kötet újszerűsége és úttörő jelentősége abból adódik, hogy elsőként tár elénk egy szomszédos állam hivatalos dokumentumain keresztül kirajzolódó átfogó Magyarország-képet. A kötet a források lehető legszélesebb köréből merítve, jórészt még publikálatlan belgrádi levéltári dokumentumok segítségével mutatja be a két világháború közötti délszláv állam viszonyulását Magyarországhoz. Magyarország külpolitikáját és belpolitikáját tár­gyaló, a gazdasági és közlekedési kapcsolatokra vonatkozó források éppúgy helyet kaptak benne, mint a politikai botrányokkal, a pártpolitikai hely­zet alakulásával, a vallási kérdésekkel, a revíziós politika sikereivel és kudarcaival, valamint - ko­rántsem utolsósorban - a jugoszláviai magyar ki­sebbséggel és a magyarországi délszláv kisebbség helyzetével foglalkozó dokumentumok.

Next