Koszta László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása - Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi (Pécs, 2013)
Az Árpád-kori egyházszervezet egyik legnagyobb problémája a kalocsai egyházmegye létrejötte, jogállása és székhelyének kiválasztása, majd a kettős székhely kialakulása. A szerző nézete szerint a kalocsai egyházmegye nem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-es kibővítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétől fogva érseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunka eredményeit összefoglalva teljesen új, a korábbi nézetektől alapjaiban eltérő eredményre jutott a kalocsai egyházmegye korai történetét illetően. Kalocsát 1009-ben ugyan eredendően érsekségként alapították meg, de több mint másfél évszázadig nem rendelkezett önálló érseki tartománnyal, így saját suffraganeus püspökökkel sem. Kalocsa valójában csak tituláris érsekség volt, főpapja nem gyakorolt tényleges érseki joghatóságot. Az egységes magyar egyháztartományt az 1161 őszén megkötött konkordátum keretében osztották fel, és ekkor kapott Kalocsa is önálló érseki provinciát.