Vukman Péter: Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen. Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon 1948-1980 (Pécs, 2017)

1948 tavaszán Sztálin egy újabb hidegháborús frontot nyitott, ezúttal a formálódó szovjet tá­boron belül, Jugoszlávia ellen. A jugoszláv veze­tés megtörése azonban a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás, Josip Broz Tito, az „imperia­lizmus láncos kutyája" elleni rágalomhadjárat ellenére nem sikerült. Mindez korántsem jelen­tette azt, hogy Titónak ne kellett volna Moszk­­va-barát ellenzékkel számolnia. A megtorlás­tól, a megfélemlítéstől és az egzisztenciális ellehetetlenítéstől tartva politikai okokból töb­ben el is menekültek Jugoszláviából, soraikból politikai emigráns közösségek szerveződtek a Szovjetunióban és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai szatelitállamokban. Cso­portjuk Magyarországon is létrejött, A politikai emigránsok aktívan részt vettek a jugoszláv­­ellenes rágalom- és propagandahadjáratban, sőt kémtevékenységet is végrehajtottak déli szomszédunk területén. Mindeközben őket is elérte a kor paranoid légköre, közülük többe­ket megfigyeltek, internáltak vagy fogtak per­be. Az emigránsok legjelentősebb képviselője, egyben első vezetőjük a Rajk-per harmadren­dű vádlottjaként ismertté vált Lazar Brankov volt. A kötet lapjain e meglehetősen zárt, szá­mos belső problémától szenvedő, a hatalomra ráutalt és annak ki is szolgáltatott közösség politikai tevékenységével, mindennapjaival, de dilemmáival, meghasonlásaival és útkeresé­seivel is megismerkedhet az olvasó. A szerző a hidegháború, a szovjet-jugoszláv konfliktus és a magyar-jugoszláv kapcsolatok hármas koor­dinátarendszerébe helyezve, magyarországi és szerbiai levéltári források alapján egészen Tito haláláig (1980) követi nyomon történetüket. T

Next