Pilkhoffer Mónika: Pécsi enteriőrök (Pécs, 2012)

Középületek - Vasváry-villa

‘Lakóépületek Vasváry György 1877-1878-ban vásárolta meg három különböző tulajdonostól azt a csaknem egy­­holdnyi területet, melyen a néhány évvel később emelt gyönyörű villa körül kiterjedt szőlőművelést folytatott. Nekrológja szerint „a szőlőkultúra annyira igénybe vette, hogy üzletének már nem élhetett any­­nyit, (...) s mint szorgalmas szőlősgazda csupán sző­­leinek gondozásával foglalkozott s nagyban termelte és árusította a legnemesebb csemegeszőlőt.” Az eredeti elrendezés szerint az egyemeletes nya­raló földszintjén a középső nagyteremből balra nyílt a konyha, egy szobácska és a személyzet számára az alagsorral összeköttetést biztosító kis lépcsőház, míg a jobb oldali traktusban az istállót alakították ki. Az emeletre az északi oldalon elhelyezett nagy lépcsőház vezetett. A felső nagyteremhez mindkét oldalról két­­két kisebb helyiség csatlakozott, melyeket Vasváry a gyermekeiről nevezett el Irma, Vilma, Ferenc illetve Flóra-Dóra szobáknak. A villában volt angol WC és fürdőszoba is, ami ebben az időben még a városi la­kóházaknál is ritkaságnak számított. Az épület belse­jén a kor legjobb iparosai dolgoztak: a kerámiaplasz­tikák Zsolnay, az asztalosmunka Hoffmann Károly, a lakatosmunka Kindl Ferenc tehetségét dicsérte. Raj­tuk kívül még számos pécsi mesterember itteni mun­kálkodását örökítette meg a szuterénben elhelyezett, fényesen mázazott, barna keretű fehér márványtábla, többek között Pintér József parkettagyáros, Kummer András és Tichy Ödön bádogos, Vogl N. János, Piatsek Károly, Szakváry Nándor és Schulz János kőfaragó, Daempf Károly kályhagyáros, Kremling Károly kárpi­tos és Kött Ferenc műkertész nevével. A villa 1952-es államosítását követően az épület­ben társbérleteket alakítottak ki. Az 1296 darabból álló gyűjteményből már Vasváry György 1905-ben bekövetkezett halála után sokat eladni kényszerültek az örökösök, de a teljes pusztulástól csak az men­tette meg az Inventáriumban szereplő értékek egy szerény részét, hogy az épület 1969-ben a Magyar Tudományos Akadémia székháza lett, és a széthor-Sikorski Tádé által készített majolika falkép (fenn) fsolnay vázák az előtérben (lenn)

Next