Alföldy Jenő: Igézet és magyarázat. Irodalomkritikák, esszék, pályaképek (Budapest, 2012)
Költészet
Kísérletek a kegyelmi pillanatért Csontos János: Száz év talány. Kiegészítések József Attilához Csontos János kötetének címe, a Száz év talány összetett jelentést hordoz. Először is József Attila születésének századik évfordulójára utal. A verseskönyv 2008-ban jelent meg, s a jubiláló költő töredékben maradt verseinek kiegészítéseit foglalja magában. Van előnye a késleltetésnek: elmúlt az évfordulós kampány, s mindennapjainkban szép csöndben szeretjük tovább József Attilát. A köteteim talány szavából arra a megfejthetetlen rejtélyre következtethetünk, hogy amikor a nagy költő elakadt az írásban, akkor vajon mire gondolhatott, helyesebben milyen gondolatot keresett, s próbált megfeleltetni a formai szükségszerűségnek. Csontos költői művelete nem ennek találgatása - ez meddő vállalkozás és hiúságok hiúsága lett volna. Furcsa lenne, ha egy költő azt mondaná, hogy amivel József Attila nem volt képes megbirkózni, azt majd ő megoldja. Ilyesmiről szó sincsen - ellenkezőleg, a költői főhajtás egy nemével, a mesternek szóló alkotói alázattal van dolgunk. Csontos már számos jelét adta korábbi köteteiben annak, hogy József Attila az elsőszámú példaképe. Para című, korábbi kötetében klasszikusaink közismert verseiről adott beleérzést, parafrázist, néha paródiát - de még az utóbbi is hommage-ként hatott, s a József Attila-átélés akkori két verse a sorozat legsikerültebb darabjai közé tartozott. Úgy vélem, most is, az egész kötetnyi - száznál több József Attila által elkezdett és Csontos János kezével-agyával-szívével befejezett vers ezt a rendeltetést tölti be: a tiszteletadásét. Az ommázs pedig, ha csakugyan költészet, akkor nem csupán virágkoszorú a szobor fejére, hanem önkifejezés is, eleven lélegzetű kifejezése a szerző saját 128