Beke Margit (szerk.): Népének hűséges főpásztora – Mindszenty József szentbeszédei, beszédei és üzenetei Európában és a tengeren túl (1971-1975) (Budapest, 2021)
Dokumentumok - 14. A bécsi kapucinusok templomában 1972. október 23. hétfő Ahogy az egyes
14. A BÉCSI KAPUCINUSOK a nemzettel! A keleti görög birodalmat elmellőzte, mellette eljött, semmibe se vette, átjött a tengeren, átjött a Balkánon. A Balkán népek lefeküdtek, bár közbe-közbe volt egy-egy albán Szkander bég,157 aki éppen Hunyadinak katonatársa és szövetségese volt. És most, amikor 1456-ban megjelent a török sereg, akkor is háromszoros volt a török ereje a magyar sereggel és a nyugati 50-60 ezer fős keresztes seregekkel szemben, amelyeknek tagjai egyenként gyülekeztek, vallásos buzgalomból. És ez a háromszoros túlerő volt a törököknél, ágyúk létszámában is. A Dunán lévő feketetengeri hajókban a folyam katonasággal, őrséggel szemben, és kevés volt fönn a várban az őrség, és azt kellett megtenni, hogy a gyenge csajkás katonasággal le kellett verni a tengeri haderőt a Duna folyón. Sikerült, így be tudták vinni a katonaságot, az erősítést a várba és akkor megkezdődhetett a küzdelem életre-halálra. Itt volt Dugovics Titusz158 is, áldott legyen az emléke. És a keresztesek, akik Kapisztrán Szent Jánosnak a szavára jöttek, nem értették a szent olasz nyelvét, sohse hallották azt. Se ők, se a magyar jobbágyok, akik katonáskodtak. Dehát látták szemének, arcának lángolását és elindultak szavára. És amikor a törökök megrohanták a várat, és a keresztesek azt mondták, engedje meg a magyar vezér, hogy mi ezeket a törököket felgyújthassuk, meggyújtott rőzséket eresztettek alá. Kigyulladt az egész török támadó sereg, több ezer ember. Elkezdtek futni, le a síkra a török sereg közelébe. És megrendült maga a török tábor is ettől a tűz-látványtól. És látta azt a borzalmas futást, amit a török janicsárok tettek. És megindult a tábor futni. A szultán nem tudta megállítani őket. Futás közben is akasztatta az embereit, de ez mindhiába volt. Konstantinápolyig meg sem állt a török, egy kis rövid szünetet kivéve. És a magyar seregben voltak elegen? Már említettük, hogy egyharmada volt a keresztesekkel együtt. Az idegen uralkodó elment Bécsbe a csata előtt, Cilléi Ulrik,159 a rokona elvitte. A magyar vezető társadalomból egyes történészek szerint egyetlen egy vett részt, Kórody János volt a neve, ne felejtsük el. De Hunyadinak a naplójában három előkelőség van, azok mind az ő barátaik, és Temesközből jöttek, ahol Hunyadi János is tartózkodni szokott a családjával. Hát így volt, hogy a magyarságból a köznemesség, amely szerette Hunyadi Jánost, és az egész jobbágyság ott volt, gyönyörűen kivette részét, mert Hunyadi János tudott bánni a jobbágysággal. Hogy ez menynyire fontos, tudjuk abból, hogy Mohácsnál hiányzott a jobbágyság, mert 1514-ben,160 abban a szerencsétlen, keresztes háború hirdetésben lázadás tört ki, és akkor haragudott a nemesség, haragudott a jobbágyság, Mohács el is veszett így. Hunyadi János 157 Szkander bég neve Kasztrióta György (Kruja, Albánia 1405-1468) albán fejedelem, nemzeti hős 158 Dugovics Titusz nemzeti hős 159 Cillci Ulrik (1406-1456) gróf, horvát-szlavón bán 160 Utalás a Dózsa György-féle parasztháborúra, amely 1514-ben tört ki.