Beke Margit (szerk.): Népének hűséges főpásztora – Mindszenty József szentbeszédei, beszédei és üzenetei Európában és a tengeren túl (1971-1975) (Budapest, 2021)
Névtár
János, Aranyszájú, Szent Johannesz Krüzosztomosz (Antiochia, 344/347 - Romana, 407. szept. 14.) pátriárka. 18 éves korában keresztelkedett meg. Retorikát, filozófiát és teológiát tanult. 386-ban szentelték pappá. Antiochiában hitszónok, 398-tól konstantinápolyi pátriárka. A hit és az Egyház védelméért és erkölcseiért sokat fáradozott. Térítőket küldött Palesztinába, Perzsiába és Szkítiába. Az erkölcstelensége miatt megintett Eudokia császárné és udvarhölgyei megvádolták a pátriárkát. A 403-as tölgyfa zsinaton Eudokia császárné elérte, hogy száműzzék, de kénytelen volt visszavonni. Később mégis száműzték Kukuszkuszba, onnan Komanába vitték. Végül itt halt meg. A keleti egyházatyák egyike. Diós István: János, Aranyszájú. In MKL V. 592-593., Schütz II. 99-105. János, Evangélista, SzentBetszaida, Galilea, 15 k. - Efezus, Kisázsia, 100 k.) apostol, evangélista. Krisztus 12 tanítványa között szerepel. Jakabbal együtt kaptak meghívást. Ők Zebedeus fiai voltak. Krisztus fontos cselekedeteinek tanúja volt. Jézus különösen szerette Jánost, az utolsó vacsorán ő a szeretett tanítvány. Jézus keresztje alatt Máriával és Magdolnával együtt álltak. Jézus Máriát Jánosra bízta, akit ő magához vett. Húsvét reggelén ő ért előbb Jézus sírjához, de megvárta Pétert. Péterrel Jeruzsálemben térítettek. Efezusban telepedett le. Majd Patmosz szigetére száműzték, ahol forró olajba dobták, de sértetlen maradt. Iréneusz szerint Efezusban élt és halt meg természetes halállal. Írásai János evangéliuma, Jelenések könyve, Szent János 3 levele. Diós István: János Szt. Olajbafőtt, Babevő. In MKL V. 587-591. János, Földnélküli (1166. dec. 24. - 1216. okt. 19.) Anglia királya 1199-től Normandiát elvesztette. II. Henrik angol király legkisebb fiaként született, 1173-ban Írország ura. Bátyja, Oroszlánszívű Richárd halála után lett angol trónörökös. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, 1199-ben ő lett az angol trón örököse. 1204-ben a franciák megszállták az angol koronához tartozó Normandiát, emiatt célja a hercegség visszafoglalása lett. 1209-ben a canterbury-i érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát egyházi tilalom alá helyezte 1213-ig. 1215-ben ő adta ki a Magna Chartát, az alkotmányos rendszer első dokumentumát. Pallas IX. 824-825. János, Kapisztrán, OFM Szent (Capestrano, 1386 - Újlak, 1456. aug. 11.) szerzetes. Jogi tanulmányai után Perugia kormányzója 1414-ben, majd 1416-ban belépett az obszerváns ferencesek rendjébe. Szent Bernardinnal felélesztették a vándorprédikátorságot. Híres hitszónokként bejárta Európát és a kereszténység egységét sürgette. Ahol megfordult megreformálta a kolostorokat, új konventeket alapított. 1455-ben III. Callixtus pápa megbízásából a török elleni háborúban vett részt és érkezett Budára. A pápa a török támadás kivédésére 1456-ban elrendelte a déli harangszót. Hunyadi János seregében küzdött és Nándorfehérvárnál győzelmet arattak. Hunyadi halála után néhány hét múlva ő is meghalt az újlaki kolostorban. Ünnepe október 23. Diós István: János, Szt. Capestrano. In MKL V. 602-603.