Beke Margit (szerk.): Népének hűséges főpásztora. Mindszenty József szentbeszédei, beszédei és üzenetei Európában és a tengeren túl (1971–1975) (Budapest, 2022)
MELLÉKLETEK - Névtár
IMRE, SZENT Hunyadi János (1407 k. - Zimony, 1456. aug. 11.) hadvezér, kormányzó. Neje, Szilágyi Erzsébet révén jómódú lett. 1430-ban a királyi udvarba került. Zsigmond király a szolgálataiért birtokokkal ajándékozta meg. 1439 óta csatázott a törökökkel. 1441-1446 között erdélyi vajda és temesi ispán. 1444-ben részt vett a vereséggel végződött várnai csatában. 1445. máj. 4-én kinevezték a hét főkapitány egyikévé. 1446. jún. 6-tól 1453. okt.-ig Magyarország kormányzója címet szavazott meg neki a rákosi országgyűlés. 1448-ban a rigómezői csatát elveszítette a török ellen. 1456. júl. 4-22. között a nándorfehérvári csatában fényes győzelmet aratott a törökök felett. Halálát pestis okozta. Borosy András: Hunyadi János. In MKL V. 108. Hyde, Douglas Arnold (Worthing, Sussex, 1911. ápr. 8. - Kingston upon Thames, 1996. szept. 19.) angol politikai újságíró és író. Kommunista szerkesztője volt a Daily Worker című lapnak 1948-ig. Ekkor áttért a katolicizmusra és lemondott szerkesztőségéről. https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/ Douglas_Hyde_(author)&prevesearch letöltés 2020. márc. 19. Illés a próféták atyja, jelentése: az Úr az én Istenem. A Jahve-tisztelet hirdetője, Acháb király felesége, Jezabel Baál kultusza ellen lépett föl. Mivel ez a Kármel hegyen történt, ezért a karmeliták ősatyja. Számos csodáit, tetteit a Királyok, a Krónikák, Sirák fia könyve is őrzik. Csaknem messiási személynek tartják, az ítéletre érkező Isten előfutárának tekintik. Neki tulajdonítják az eső csodáját, a careptai özvegy kenyerének és korsójának a csodáját. Mózessel tanúja volt az Úr színeváltozásának. Különösen érdekes az égbe való elragadtatása a tüzes szekéren. Személyét nem csupán a keresztények és a zsidók, hanem a muszlimok is tisztelik. Diós István: Illés. In MKL V. 225-230. Ilona, Szent, Flavia Julia Helena Augusta (Drepano?, Bitinia, III. sz. közepe - 328 v. 330) császárnő, Nagy Konstantin anyja. Constantinus Chlorus (305-306) nőül vette, és amikor császár lett, elbocsátotta. Amikor fia, Konstantin császár lett, udvarába vitte és augusta (császárnői) rangra emelte, nevét és képét pénzekre vezette és szabad rendelkezést adott neki kincstára fölött. Jótékonyságával tűnt ki. 326-ban a Szentföldre zarándokolt, és fölépíttette Betlehemben a Születés, Jeruzsálemben az Olajfák hegyén az Eleona-bazilikát. Holttestét a császár Rómába vitette, s a Via Labicana mellett emelt mauzóleumban porfir szarkofágban temette el. A mauzóleumból csak romok maradtak, a szarkofág a Vatikáni Múzeumban található. A IV. sz. végéről való legenda szerint a Golgotán kereste és megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés többi eszközét. A szegekből koronát és fia lovának zablát készíttetett. A Szent Keresztet Rómába vitte, s tiszteletére fölépíttette a S. Crocebazilikát. Diós István: Ilona, Szt. In MKL V. 241-242. Imre, Szent (1000, vagy 1007 - 1031) herceg. I. (Szent) István királynak és Gizella bajor hercegnőnek a fia. Nevét a német császári uralkodó Henrik nagybátyja után kapta. Testvérei születtek, de nem ismertek, valószínűleg korán meghaltak. Laskai Osvát szerint bátyja az Ottó nevet viselte, de nem érte meg a felnőtt kort. Felesége bizánci hercegnő, más hagyo 403