Bíró Gergely: A kristálnak mindegy. Interjúk, esszék, kritikák (Budapest, 2014)

„Egy fontos és szerethető könyv­nek több mindent elnézek” - írja egyik kritikájában Bíró Gergely, aki így viszonyul beszélgetőtársai­hoz is. Alkotói pályája mellett a szerző kezdettől fogva foglalkozik életműinterjúk, esszék és kritikák írásával. A kötet első felét írókkal folytatott műhelybeszélgetések al­kotják. Különlegességüket az a lég­kör adja, amelyben a másik meg tud nyílni anélkül, hogy úgy érez­­né: az ajtópántjait feszegeti valaki. A jó beszélgetések olyanok, mint az erdei túrák. Nem szalonöltözet kell hozzájuk, hanem kényelmes cipő, és olyan túratárs, aki tudja, mikor kell lassítani, vagy hol kell megállni, mert közel a szakadék. A másik pedig azt érezheti, hogy lerakhatja az út mentén kisebb­­nagyobb keresztjeit, és ha megol­dásra nem is, de értő meghallgatás­ra számíthat. Nem véletlen, hogy a kötet szerzője 2013 óta gyakorló irodalomterapeuta. Azért is külö­nös olvasni ezeket az írásokat, mert némelyik beszélgetőtárs már nincs közöttünk. A kötet második fele gondosan csiszolt esszéket, kritikákat tartal­maz, amelyek úgy vezetnek a mű­vek erdejében, mint a fák törzsére festett jelzések. Ugyanakkor a szer­zőjük nem rejti el magát, hanem a saját belső tájaiból is sokat meg­mutat, elsősorban az azonosulás vagy az elhatárolódás gesztusán keresztül. Bíró Gergelyt az érdek­li, hogyan juthatunk el legbelsőbb forrásunkhoz, hogyan találhatjuk meg énünk mélyén azt a magot, amelyből a lélek ősfája kifejlődhet. Szépírói vénája átüt az írásain, e válogatott anyag pedig a szerző értékrendjét és prózaírói beállí­tottságát is híven tükrözi.

Next