Csapody Miklós: A mi szagláraink. Irodalmi élet, politika és állambiztonság 1974-1989 (Budapest, 2019)
Célszemélyek
utasították el. (A hátrasorolás jutott osztályrészül az „első nyilvánosságban” közlő Ambrus Lajosnak is, bár az Eldorádó már a Jankovics József vezette szerkesztőbizottság tervei között szerepelt.)875 A pártközpont döntéseit Hegedős Mária irodalmi vezető, máskor Agárdi Péter hozta a szerkesztőbizottság és a szerzők tudomására.876 1986-ban, amikor Kardos halála után Jovánovics került a Magvető élére, a sorozat még a közelében sem járt a megígért 48 (a negyedik évi tizenkettedik) füzetnek, hanem csak a huszadiknál tartott. Elsőként a Fasírt, avagy viták a „fiatal irodalomról’’ című antológia jelent meg,877 amely a JAK „fölforgató társadalmi-politikai mondanivalójának alapszövegeit” hiánytalanul közölte.878 Szilágyi Ákos előszava szerint „Egy olyan irodalmi korszakban, amelyben műalkotás és irányzat, író és irodalmi élet, írói műhely és irodalmi nyilvánosság, írói aktivitás és közemberi aktivitás szembeállítása az irodalmi rend alapja, jogosulttá válik minden »felforgató« tevékenység, amely az egyes művek irodalmi kontextusának, az irodalom tényleges irányzati tagoltságának kirajzolására irányul. Ez a felismerés vezette a Magyar írók Szövetségének József Attila Körét, amikor évekkel ezelőtt az új művek számára új kiadási formát kezdeményezett.”879 A kiadói munkafolyamat a következő volt: a kész kéziratokat a JAK közgyűlésén megválasztott ötfős szerkesztőbizottság leadta a kiadó kijelölt munkatársának. A könyvek kolofonjában ennek megfelelően előbb a JAK szerkesztőbizottsági tagjait tüntették fel (mint az Eldorádó ban Csapody Miklóst, Dérczy Pétert, Elek Istvánt, Gyurácz Ferencet, Parti Nagy Lajost és a melléjük delegált kiadói lektort, Körmendy Zsuzsannát). Őket követte a kötet JAK-szerkesztője, majd a Magvető külön kolofonjában a felelős kiadó (Kardos György, később Hegedős Mária, 1987 második felétől, a 28. kötettől Jovánovics Miklós), végül a kiadói szerkesztő (Vilmon Gyula, a 28. kötettől Körmendy Zsuzsanna). A kéziratot hosszadalmas rituális huzavona után általában hamar engedélyezték, ám ha „odafönt” felfigyeltek rá, homályos alkuk útvesztőjébe jutottunk. Ilyekor egymást követte a JAK-szerkesztők körmönfont érvelése, a fenyegetőzés, kérlelés, a kiadói ígéretek számonkérése. A kézirat sorsa végül abban az idegölő társasjátékban dőlt el, amelyet a pártközpont, a Magvető és a JAK Bermuda-háromszögében játszottunk le újra meg újra. A Magvető politikai és kényelmi megfontolásból a „tubusos” technikára rendezkedett be: egész évben nem 875 Jankovics József (*1949) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. 1972-2015 között az MTA ITI munkatársa, osztályvezetője, igazgatóhelyettese. 1977-78-ban a Mozgó Világ olvasószerkesztője, 1984-től azNMFT főtitkár-helyettese, 1991-2006 között főtitkára 876 Hegedős Mária a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője, később mb. igazgatója. 877 Magvető Könyvkiadó. Bp., 1982. JAK füzetek 1. 878 Révész Sándor: Aczél... 290. 879 A József Attila Kör füzetsorozata elé. In: Fasírt 5-6. 204