Cseke Péter: Az emlékezet feltámasztása. Válogatott és újabb tanulmányok - Rádiusz Könyvek 2. (Budapest, 2019)

III. Öröm és szenvedés között

Öröm és szenvedés között A kísérőlevél - amelynek szövegét Kántor Lajosnak a József Attila erdélyi kapcsolatait feltáró kötetéből ismerjük ma is több szempont­ból figyelmet érdemel. Kiderül belőle, hogy: 1) József Attila már talál­kozott Dsidával (ennek körülményeit még mindmáig nem tisztázta kel­lőképpen a szakkutatás); 2) a költő anyagi gondokkal küszködik (ezért is szorgalmazta a Fábián Dániel BMT-elnökkel szoros kapcsolatban álló Jancsó Béla is, hogy az erdélyi lapok közreadjanak a verseiből); 3) másrészt azért, hogy sorsának jobbra fordulásával a költő ellátogat­hasson Erdélybe. A levél tanúsága szerint - Bécs és Párizs után - pár hónapot szeretett volna itt tölteni, hogy ismerkedjék, és őt magát is megismerjék.213 József Attila megélhetését és tervezett erdélyi útját többen és több szálon próbálták elősegíteni. Dsida a verseiből publikál, Jancsó Béla a Nincsen apám, se anyám példányainak a népszerűsítését és terjesz­tését szervezi meg. Szentimrei Jenőnek - aki az Erdélyi Helikonban írt a kötetről - már az Ellenzék irodalmi mellékletében és a Pásztortűzben közreadott költemények alapján az volt az érzése, hogy a fiatal költőnek „Erdélyből kellett elszármaznia”. A Fábián Dánielnek írt levelek tanú­sága szerint a Dsidával úgyszólván napi kapcsolatban álló Jancsó Béla ekkor már nemcsak a József Attila kéziratait várja az Erdélyi Fiatalok számára, de - 1930. szeptember 19-én kelt leveléből tudjuk - őt magát is, hogy a Kárpát-medencei haladó magyar ifjúsági mozgalmak cél­kitűzéseit (a Szegedi Fiatalok, a Bartha Miklós Társaság, a Sarló veze­tőivel és munkatársaival) Kolozsváron összehangolják. Hogy ebben az „összehangolásban” Jancsó számíthatott Dsida közreműködésére, az éppen a nemzedékszervezői tapasztalatok alapján levont tanulsá­gokból adódott: a közös fellépés éppúgy feltételezi az „egységes mun­kaprogram” kidolgozását, mint a „munkamegosztó szerep-elkülönü­­lés”-t. 213 Lásd: Kántor Lajos, A hiány értelmezése. Kriterion, Bukarest, 1980.; Cseke Péter: József Attila és a székelyek. In: Cs. P., Alom egy kolozsvári Solveig-házról. Eszme­történeti írások, dokumentumok. Széphalom, Budapest, 2010. 123-150. 136

Next