Cseke Péter: Erdélyi értékhorizontok. Újabb eszmetörténeti tanulmányok (Budapest, 2015)
Dsida Jenő, a Pásztortűz-szerkesztő
Dsida Jenő, a Pásztortüz-szerkesztő a BMT programadását, amely egyszersmind falu- és tanyakutató kérdőívként is szolgált. A József Attila-versek jókor érkeztek Kolozsvárra, hiszen az Abafájáról 1929 júliusában visszatért Dsida újból a Pásztortüz szerkesztőségében (is) dolgozik, 1930. június 15-től pedig ő a lap irodalmi-művészeti szerkesztője. És a következő számban megjelenik a Nyár, egy hónap múlva pedig a Füst című költemény. Kettő abból a tizennégyből, amelyet június 16-án - a Ki a faluba című röpirat szövegének az átírása után - Hódmezővásárhelyről küldött Dsidának a költő. A kísérőlevél - amelynek szövegét Kántor Lajosnak a József Attila erdélyi kapcsolatait feltáró kötetéből ismerjük -, ma is több szempontból figyelmet érdemel. Kiderül belőle, hogy: 1) József Attila már találkozott Dsidával (ennek körülményeit még mindmáig nem tisztázta kellőképpen a szakkutatás); 2) a költő anyagi gondokkal küszködik (ezért is szorgalmazta a Fábián Dániel BMT-elnökkel szoros kapcsolatban álló Jancsó Béla is, hogy az erdélyi lapok közreadjanak a verseiből); 3) másrészt azért, hogy sorsának jobbra fordulásával a költő ellátogathasson Erdélybe. A levél tanúsága szerint - Bécs és Párizs után - pár hónapot szeretett volna itt tölteni, hogy ismerkedjék, és őt magát is megismerjék.185 József Attila megélhetését és tervezett erdélyi útját többen és több szálon próbálták elősegíteni. Dsida a verseiből publikál, Jancsó Béla a Nincsen apám, se anyám példányainak a népszerűsítését és terjesztését szervezi meg. Szentimrei Jenőnek - aki az Erdélyi Helikonban írt a kötetről - már az Ellenzék irodalmi mellékletében és a Pásztortüzben közreadott költemények alapján az volt az érzése, hogy a fiatal költőnek „Erdélyből kellett elszármaznia”. A Fábián Dánielnek írt levelek tanúsága szerint a Dsidával úgyszólván napi kapcsolatban álló Jancsó Béla ekkor már nemcsak a József Attila kéziratait várja az Erdélyi Fiatalok 185 Lásd: Kántor Lajos, A hiány értelmezése. Kriterion Könyvkiadó, Bük., 1980.; Cseke Péter, József Attila és a székelyek. In: Cs. P, Álom egy kolozsvári Solveigházról. Eszmetörténeti írások, dokumentumok. Széphalom Könyvműhely, Bp., 2010. 123-150. 93