Csontos János: Nyitott műhely II. 100 interjú a mai magyar irodalomból (Budapest, 2014)
Sulyok Vince: Fényörvény életünk
SULYOK VINCE og Kultur). Közel tíz évig gyűjtöttem hozzá az anyagot. Egy szabad évet kaptam a megírásához, munkakötelezettség nélkül és teljes fizetéssel. Ez valóban óriási segítség volt. Az Egyetemi Könyvtár annyira megbecsülte a munkámat, hogy azonnal első könyvtárossá léptettek elő, a könyvet pedig ma tankönyvként használják Norvégiában és a skandináv államok történeti tanszékein, sőt az ugrisztikával foglalkozó tanszékeken is. A kötet 1994-ben jelent meg; Magyarországon még ugyanabban az évben, novemberben. Bethlen Gábor-díjjal tüntettek ki.- 1975-ben megkaptad Oslo város irodalmi díját. Miért?- A norvég nyelvű Petőfi-válogatásért. Ebben közöltem egy tanulmányt Petőfi Sándorról. Ez volt az első norvég nyelvű Petőfi. Az első külföldi származású is én voltam, aki ezt a díjat megkapta. A fordítás a legnagyobb norvég kiadó felkérésére készült el. Norvég költőkkel együttműködve félszáz Petőfi-verset ültettem át norvégra.- A norvég állam támogatja a műfordítást?- A fordításokat pontosan úgy kezelik, mintha norvég költészet volna. A norvég irodalmi műveket az állam felvásárolja legalább ezerezerötszáz példányban, a köteteket pedig szétosztja a könyvtárak között. Rendkívül fontos, hogy a kis nyelvek irodalmát kellő időben fordítsák. Példát mondok: 1980-ban norvég költőkkel együttműködve adtunk ki egy József Attila-versválogatást Tiszta szívvel (Mad rent hjerte) címen. Ez volt az első norvég nyelvű József Attila-fordítás. A kritika melegen fogadta, de alaposan elkéstünk, mert a József Attila-i hang norvégul mind formai-költői, mind politikai-társadalmi szempontból bizonyos mértékig túlhaladott. Ez ellen mi, magyarok, hiába tiltakozunk. Legjobban Pilinszky János fogta meg a norvégokat. Verseinek fordítására és megjelenésére szerencsés időpontban került sor, 1978-ban, amikor A vesztőhely illata (Luktenfra retterstedene) címen jelent meg egy válogatás. Pilinszky keresztény humanizmusa, antifasizmusa még erősen rezonált a német megszállás emlékét büszkén idéző norvégokban. Hasonlóan melegen fogadták Csoóri Sándor verseinek norvég fordítását. Illyés Gyula is jó fogadtatásban részesült, akárcsak Weöres Sándor és Kányádi Sándor. A kritika melegen írt a műfordításokról, de mégsem váltak az irodalmi köztudat részeivé.- Hány magyar irodalmi mű jelent meg norvég nyelven?- A norvég művelődésügyi minisztérium részére elkészítettem egy kimutatást. A hatvanas évektől napjainkig harmincöt-negyven fordításkötet látott napvilágot, ami igen jelentős teljesítmény. Ezek jó részét én fordítottam. 1526, a mohácsi csatavesztés után Magyarország kikerült az európai népek érdeklődési köréből, s mindig egy-egy szabadságharcra volt szükség, hogy újra a figyelem fókuszába kerüljön, így volt ez 1956 után is, amikor a politikai és emberi figyelem hatására a költők, írók érdeklődése is Magyarország felé irányult. Ahogy Ibsen 1849-ben szép versben siratta el a magyar szabadságharcot, ugyanúgy 1956 után is vonzódtak a norvég költők és írók a magyar irodalmi művek felé. így vált közkedveltté Déry Tibor Nikije és Németh László Iszonya. Természetesen számunkra érthetetlen reagálások is történnek: Madách Imrétől Az ember tragédiáját 1979-ben fordították le norvég nyelvre, de az irodalmi köztudat alig szerzett tudomást róla. Talán egy színházi bemutató nagyon sokat segítene a Tragédia megismertetésében és megismerésében, de egyetlen norvég színház sem vállalja az „ismeretlen” dráma színpadra állításával járó anyagi kockázatot.- A szellemi „közlekedőedények” sajátos és kiszámíthatatlan törvényei szerint mindez fordítva is igaz. Ritkák a Sulyok Vincék, akik Knut Hamsun, Ibsen, Sigrid Undset művein nőttek fel.- Közülük Hamsun és Undset Nobel-díjat kapott, akárcsak Björnson. Ibsen esetében a Nobel-bizottság egyik legnagyobb baklövéséről beszélhetünk; 1906-ban hunyt el, már akkor világhírnévnek örvendett. Öt évvel korábban kezdték el a Nobel-díjak odaítélését. A magyar irodalmi közvélemény a maga módján „kárpó265