Deák-Sárosi László: A jel újbóli helyreállítása. Film, hagyomány és innováció (Budapest, 2010)
Összefoglaló elemzések magyarországi filmekről
ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉSEK MAGYARORSZÁGI FILMEKRŐL Az első világháborút közelről érintő témáról azonban forgattak egy dokumentumfilmet Trianon címmel, ami sokkal pontosabb és árnyaltabb képet fest a korszakról, mint bármely korábbi. A 2004-ben bemutatott mű az első világháborút lezáró trianoni békediktátummal foglalkozik, és részletesen tárgyalja a háború körülményeit is. A 128 perces film korabeli fotók, dokumentumok és filmrészletek segítségével idézi fel a korszakot. Színészek tolmácsolásában hangzanak el írók, költők, történészek, közéleti személyiségek reflexiói az ország szétdarabolása okozta sokkra. Nem közismert például, hogy a fiatal József Attilát is költői vallomásra késztette az esemény: Nem, nem, soha! A verset a filmben Koncz Gábor mondja el, aki 24 évvel korábban a Fábián Bálint nevű antihőst alakította Fábri Zoltán filmjében. A lírai visszaemlékezések mellett írók, történészek, művészek idéznek fel tényeket és dokumentumokat, olyanokat, amelyekről korábban nem volt szabad vagy nem volt tanácsos beszélni. A főbb közreműködők: Csurka István író, Duray Miklós író, Fejtő Ferenc történész, Glatz Ferenc történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Pozsgay Imre egyetemi tanár, Raffay Ernő történész, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Tőkés László református püspök. A film tényekkel mutat rá a háború kitörésének körülményeire és okaira. Nemeskürty István irodalomtörténész például felhívja benne a figyelmet arra, hogy a háborút nemcsak és talán nem is elsősorban a Monarchia és Magyarország akarta. Sokkal inkább Franciaország és a Balkán irányába terjeszkedni akaró Oroszország. Az osztrák-magyar trónörököst az orosz pénzen kiképzett Gavrilo Princip lőtte le Szarajevóban, amit a háború kirobbanásának közvetlen okaként tartanak számon. Ugyancsak Nemeskürty kérdőjelezi meg a filmben az őszirózsás forradalom legitimitását és forradalom voltát, hiszen a hatalomátvételről és az államformáról nem tartottak népszavazást, Károlyi Mihályt a király telefonon nevezte ki miniszterelnöknek a háborút követő tűzszünet utáni zavaros napokban. Koltay Gábor filmje nagyon alapos és sokrétű, de egy kérdésre nem ad választ: hogy a háborús összeomlásban és azt követően a baloldali politikusok és forradalmárok miért nem álltak ki a Magyarország érdekei és területi épsége mellett, míg például a franciák és az oroszok az osztályharcos forradalmak és puccsok után is megvédték hazájuk utolsó négyzetcentiméterét is. Erre még Nemeskürty István - aki a filmben a kérdést felvetette - sem tudott mit mondani, pedig ő nemcsak irodalom- és filmtörténészként volt érdekelt, hogy utánanézzen a tényeknek, hanem családilag is. Elmondása szerint az anyai nagyapját és családját 1919-ben Komárom északi részéből a csehek kergették át a magyar oldalra, ahol nincstelenként kellett új életet kezdeniük. Maradt bepótolni valója a témában a történetírásnak, az irodalomnak és a filmművészetnek egyaránt. 457